Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 19. vasárnap Emília
Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a luxembourgi tárgyalóterme 2020. december 1-jén, amikor elkezdik tárgyalni az Európai Bizottság által Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárás keretében az igazságszolgáltatásra vonatkozó, 2020. február 14-én hatályba lépett lengyel szabályozások ügyét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Öt EU-tagállam is Lengyelország ellen érvelt az Európai Bíróság előtt

Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország is az európai bizottsági keresettel egyetértő álláspontot ismertetett a lengyel bírósági reform kapcsán zajló európai bírósági perben.

A keddi luxembourgi tárgyalási napról, amely az első volt a lengyel bírók felügyeletére tavaly létrehozott úgynevezett fegyelmi tanács elfogadhatóságáról, a brüsszeli Politico számolt be.

A lengyel legfelső bíróság mellett működő fegyelmi tanács létrehozását januárban véglegesítette a lengyel parlament, azzal, hogy a testület célja a bírók működésének ellenőrzése és téves döntés vagy hatáskörtúllépés esetén a szankcionálásuk. Ez utóbbi körébe tartozhat az érintett bíró felfüggesztése, esetleg pozíciójából történő elmozdítása, vagy fizetésének csökkentése.

Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság már a törvény előkészítési szakaszában úgy vélte, hogy az új testület alááshatja a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. Az Európai Bizottság előbb „aggodalmának” adott hangot – mert a fejlemény „helyrehozhatatlan károkat” okozhat a lengyel igazságszolgáltatásban –, majd utóbb az Európai Bírósághoz fordult, kérve egyúttal, hogy a luxembourgi testület szólítsa fel a lengyel kormányt a törvény végrehajtásának felfüggesztésére addig, amíg az EU bírósága meghozza döntését. Utóbbi idén áprilisban valóban ilyen jellegű kéréssel fordult Varsóhoz.

A luxembourgi bírák az eljárás egy korábbi szakaszában a lengyel legfelső bírósághoz utalták annak eldöntését, vajon az új testület tagjainak kinevezése mentes lehet-e politikai befolyástól (azaz szavatolható-e az igazságszolgáltatás függetlensége). A lengyel testület januárban megkérdőjelezte a fegyelmi testületi tagok kinevezésének a pártatlanságát azon az alapon, hogy erre a lengyel Országos Bírói Tanács javaslata alapján kerül sor, amelynek tagjait viszont a mindenkori pártpolitikai többség által uralt lengyel parlament nevezi ki. Cserébe az Országos Bírói Tanács „politikai alapú” „törvénytelen beavatkozásnak” minősítette a lengyel legfelső bírák állásfoglalását, Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig a lengyel alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.

A mindezek nyomán most folyó luxembourgi európai bírósági perben – amelyet formálisan az Európai Bizottság kezdeményezett – a lengyel álláspontot védő Anna Dalkowska igazságügyi miniszterhelyettes azzal érvelt, hogy a fegyelmi tanács szükséges annak szavatolására, hogy a bírók „ne érezzék magukat törvények felett állónak”. Dalkowska egyúttal azzal vádolta a bizottságot és a perben felsorakozó öt tagállamot, hogy jogi érvek helyett „politikai nyilatkozatokkal” operálnak.

Ez utóbbiak kitartottak azon véleményük mellett, hogy az adott körülmények között felálló és működő fegyelmi tanács alááshatja a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. Külön nehezményezték, hogy dacára az Európai Bíróság áprilisi kérésének, a testület működését nem függesztették fel, sőt, a múlt hónapban ennek döntése nyomán megvonták a bírói mentességet a lengyel kormánnyal szemben kritikus véleményt megfogalmazó Igor Tuleya varsói bírótól. Egy korábbi alkalommal azért került lengyel bíró a testület bírálatának kereszttüzébe, mert EU-joganyagra hivatkozva akart eljárni.

Anna Dalkowska a vádakra azzal válaszolt, hogy „nyilvánvaló törvénysértések” esetén a bírók elszámoltathatóak kell hogy legyenek.

A perben, amit nagy nemzetközi figyelem követ, tekintettel a Lengyelország ellen folyamatban lévő – úgynevezett 7. cikk szerinti – jogállamisági eljárásra, a jövő év folyamán várható ítélet Luxembourgban.

Címlapról ajánljuk
Tízgólos őrült bronzcsata, angol sikerrel

Tízgólos őrült bronzcsata, angol sikerrel

Különleges mérkőzést hozott a 2026-os világbajnokság bronzcsatája, az első félidőben csak az angolok futballoztak, 4–0-ra vezettek. A fordulás előtt négyet cseréltek a franciák, majd három gólt szereztek, egyenlítési lehetőségeik voltak. Ám egy okkal megítélt büntető szinte lezárta a mérkőzést, bár az utolsó percekben még Dembélé és Bellingham is lőtt gólt. Bukayo Saka mesterhármast szerzett, Kylian Mbappé tíz góllal zárta a tornát. Anglia eddigi legjobb vb-szereplését produkálta a 6–4-es győzelemmel megnyert bronzzal, az 1966-os, hazai rendezésű vb-n kívül.

Magyar Péter javaslatokat vár: „válasszunk közösen köztársasági elnököt”

Jobb lett volna, ha Sulyok Tamás magától lemond – mondja a közösségi oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök. Arról is beszélt, hogy „ősszel elindul egy olyan alkotmányozási folyamat, amelyben minden magyar ember ötleteit, javaslatait” várják.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Az elmúlt órákban több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését és a képviselői ciklusok korlátozását javasolja, miközben kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP közel 1,7 milliárd forintot költött a 2026-os országgyűlési választásra. Eközben Kármán András pénzügyminiszter magyarázata szerint a parlament elé került átfogó adócsomag az adórendszer egyszerűsítését, az uniós szabályokhoz való igazodást és a befagyasztott uniós források felszabadítását célozza. Megállapodást kötött a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat a rákosrendezői munkáslakások ügyében, így a vasúttársaság hozzájárulásával hamarosan megkezdődhetnek a bontási munkálatok a területen. Szombat estére Sulyok Tamás döntése is megszületett a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×