Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Jair Bolsonaro brazil elnök szájmaszkban távozik az Alvorada elnöki rezidenciáról Brazíliavárosban 2020. május 225-én. A 65 éves Bolsonaro 2020. július 7-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Jair Bolsonaro nem kér a koronavírus-oltásból

Jair Bolsonaro brazil elnök azt mondta, hogy nem fogja beoltatni magát a koronavírus ellen, de a kormány azonnal a lakosság rendelkezésére fogja bocsátani az oltóanyagot.

A közösségi médiában közzétett videójában az elnök aláhúzta: jogában áll elutasítani a vakcinát. Hozzátette: a brazil parlament sem fogja kötelezővé tenni az oltást.

Bolsonarót sok bírálat érte, mert alábecsülte a járvány jelentőségét, és ellenezte a gazdasági tevékenység korlátozását.

  • A 65 éves brazil elnök júliusban átesett a koronavírus-fertőzésen.
  • Az elmúlt hónapokban a brazil kormány több mint fele megfertőződött a SARS-CoV-2-vel.

Az Egyesült Államok és India után a 212 millió lakosú Brazíliában a legmagasabb a fertőzöttek száma a világon (6 204 220 fő). A dél-amerikai ország 171 460 halottal a második helyen áll a halálozási rangsorban.

A brazíliai egészségügyi minisztérium 100 millió adag oltóanyagot rendelt az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártótól, és az amerikai Pfizerrel is egyeztetéseket folytat. A kínai Sinovac CoronaVac nevű oltóanyagának klinikai tesztelése is folytatódik a dél-amerikai országban, annak ellenére, hogy életét vesztette egy a tesztelésben részt vevő önkéntes. Az esetet követően a hatóságok néhány napra felfüggesztették a tesztelést. A készítmény gyártásában érintett Butantan Intézet nevű brazíliai orvosbiológiai központ szerint az önkéntes halálának semmi köze sem volt az oltóanyaghoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×