eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

Éjjeli fejlemények az EU-csúcson: kiszivárogtak információk

Éjfélig tartott a munkavacsora, a megbeszélések előrehaladását illetően a tagállamok eltérően vélekedtek.

A következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagról szóló csúcstalálkozó második, szombati munkanapja befejeződött, a megbeszélések vasárnap délben folytatódnak - közölte Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében szombat éjszaka.

A tanácskozás első, pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától folyattak megbeszélést, ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette.

Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy az egyeztetések kevés előrehaladást eredményeztek.

A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel.

A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A "takarékos négyek" üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett álláspontjukkal.

A megbeszélések előrehaladását illetően a tagállamok eltérően vélekedtek.

"A tárgyalásokat kemény küzdelem jellemzi, de a dolgok a helyes irányba haladnak, és ez a legfontosabb - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton.

Üdvözölte, hogy az uniós tanács elnökének javaslata alapján a költségvetés kisebb összegű lenne, de országa esetében a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményei nagyobbak. Hozzátette azonban: még nyitott a kérdés, miként lehetséges biztosítani, hogy a pénzt megfelelően használják fel az egyes tagállamok egyebek mellett a zöld és a digitális átállásra, és a gazdaságot élénkítő szükséges reformokra. Különösen érzékeny ez néhány olyan tagállam esetében, amelyekben növelni kell a versenyképességet - húzta alá.

Derülátónak mutatkozott Krisjanis Karins lett miniszterelnök is, aki a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott: esélyt lát a megállapodásra. Azt mondta, az elképzelések lényegesen közeledtek egymáshoz a délután folyatott kétoldalú megbeszélek folyamán, nyitott kérdést az elosztandó pénz mennyisége képez. A helyreállítási alap tételeleit tekintve több kompromisszumra van szükség, a hosszú távú költségvetés esetében jobban közeledtek az álláspontok - vélekedett.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kollégáinál borúlátóbban nyilatkozott. Véleménye szerint a tárgyalások megtorpantak, a megbeszélés a vártnál bonyolultabbnak bizonyult, egyes kérdéseket tekintve nem közelednek az álláspontok. Róma megállapodást akar, azonban a végső számoknak a tagállamok között arányosnak, a válság kezelését tekintve hatékonynak kell lennie - tette hozzá.

Magyarország a nap folyamán javaslatot terjesztett elő az uniós költségvetéshez. Erről a tagállami vezetők az este kilenc órakor elkezdődött munkavacsorán tárgyaltak.

"A magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek" - nyilatkozta az MTI-nek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Elmondta, a pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok.

Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és elköltésével szemben

- hangsúlyozta.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett, de vasárnap is folytatódó csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×