Az országos parlamenti választáson közel 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgár 2669 jelölt közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 151 fős horvát száborba. Összesen 192 listára lehet majd voksolni: 95 önálló pártlistára, 92 koalíciós listára és 5 függetlenre. A listák választókerületenként változnak.

A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék.

A nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba - közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek pedig hármat. A magyar parlamenti képviselői helyért egyetlen jelölt indul, Jankovics Róbert, aki képviselő volt a leköszönt parlamentben, és elnöke a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK), így ő már biztos befutónak számít. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.

A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.

A horvát RTL kereskedelmi csatorna és a Promocija Plus Intézet megrendelésére az elmúlt napokban elvégzett felmérés szerint 56 képviselője lesz az SDP által alapított Restart Koalíciónak, amelynek tagja még a Horvát Parasztpárt (HSS), a Polgári Liberális Szövetség (Glas) - amely a Horvát Néppártból (HNS) vált ki, miután az koalícióra lépett a jelenlegi jobboldali kormánnyal -, továbbá a Horvát Nyugdíjaspárt (HSU), az Erő-Népi és Polgári Aktivizmus Pártja (Snaga) , az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) és a Tengermelléki-Fensíki Szövetség (PGS). A HDZ-nek pedig, amely önállóan indul a választásokon 55 mandátuma lesz.

Várhatóan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a januári elnökválasztáson harmadikként befutó Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt 18 mandátummal. A mozgalomhoz csatlakozott a Zlatko Hasenbegovic volt HDZ-s kulturális miniszter által alapított Blokk Horvátországért jobboldali politikai szervezet, Ruza Tomasic konzervatív európai parlamenti képviselő Horvát Szuverenisták nevű pártja, a HRAST konzervatív párt, a Nyugdíjasok Pártja és a Zöld Lista kereszténydemokrata párt. Hat mandátumra számíthat továbbá a Híd Függetlenek Listája, háromra a Mozemo! (Képesek vagyunk rá!) nevű újbalos pártok és a zöldek szövetsége, valamint egyre az Élőlánc (Zivi Zid) politikai tömörülés.

Politikai szakértők szerint a HDZ koalícióra léphet a Haza Mozgalommal, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy utóbbi tömörülés a választások után érdekellentétek miatt felbomlik, és a HDZ így maga mellé állíthat képviselőket. Miroslav Skoronak, a mozgalom vezetőjének ugyanis egyik feltétele azt volt a HDZ-vel való koalícióra lépéshez, hogy Andrej Plenkovic, a HDZ elnöke nem lehet kormányfő. A HDZ támogathatják még a kisebbségi képviselők és már hagyományosan a diaszpóra három képviselője.

Az SDP a jelenlegi forgatókönyv szerint csak kisebbségben tudna kormányozni. Kívülről támogathatja a Mozemo!, valamint a Híd. Bozo Petrov, a Híd elnöke azonban nemrég kijelentette, egyik nagy pártot sem támogatják a választások után, akkor inkább új választásokat kezdeményeznek.

Eddig egy televíziós vitát tartottak hétfőn, az RTL kereskedelmi televízióban, amely személyeskedésbe torkollott Andrej Plenkovic kormányfő és Davor Bernardic SDP-elnök között. Szakértők szerint a vitából a nézők nem jutottak új információkhoz, és egyik nagy párt vezetője sem tudott új szavazókat megnyerni magának. A horvát közszolgálati televízió által szervezett szerdai vitát később mindkét jelölt lemondta. Erre a vitára hivatalos volt Skoro és Petrov is. Pénteken este, a kampánycsend előtt sor kerül még egy vitára, a Nova TV kereskedelmi csatornán, ismét csak Plenkovic és Bernadic között.

Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új - bizalmon alapuló - parlamenti többséggel a választások után.