Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

Egyre feszültebb a helyzet a világ két legnépesebb országa között

Mind Kína, mind India "nagy erőket" állomásoztat a világ tetejének vidékén.

India és Kína "nagy számban" állomásoztat katonai erőt a két ország Himaláján húzódó határa mentén - közölte Anurag Szrivasztava, az indiai külügyminisztérium szóvivője Újdelhiben csütörtökön.

Az AFP hírügynökség szerint ezzel India először ismerte be a két ország között június közepén kitört véres határincidens óta, hogy maga is jelentős katonai jelenlétet épített ki az említett térségben, de ezt - a szóvivő úgy fogalmazott - a kínai katonák telepítésére válaszul tette.

"Mindkét fél nagy számban állomásoztat katonai erőt a térségben, addig is folytatódik katonai és diplomáciai szinten a kapcsolattartás a válság rendezése érdekében" - mondta csütörtökön a tisztségviselő.

Az indiai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a konfliktus hátterében Kína áll, amely nagy létszámú katonai kontingenst telepített erre a határszakaszra, egész "struktúrákat" épített ki a Himalája térségében a Galván folyó völgyében húzódó demarkációs vonalon. India erre válaszul vezényelt abba a körzetbe további katonai egységeket - mondta a szóvivő.

Korábban Peking Indiát tette felelőssé a június 15-i határincidensért, amelyben legalább húsz indiai katonai vesztette életét. Néhány nappal ezelőtt Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő megismételte a kínai álláspontot, amely szerint az összetűzésre azért került sor, mert indiai határőrök illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.

"Az indiai hadsereg a felelőtlen lépéseivel súlyosan megsértette a két ország közötti egyezményeket és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit" - mondta Csao Li-csien.

Június 15-én a két ország határőrsége közötti összetűzés során a hivatalos beszámolók szerint a helyszínen elhunyt három mellett később további tizenhét indiai katona halt bele a sérüléseibe, amelyeket a Himalája térségében, a Galván folyó magasan fekvő völgyében szerzett a fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kibontakozott harcokban. Egy másik indiai forrás kiemelte, hogy lövések nem dördültek el, a rivális erők fémrudakkal és kövekkel harcoltak egymás ellen. Külügyi közlés szerint a súlyos incidensnek mindkét oldalon voltak halálos áldozatai.

Később bejelentették, hogy az indiai és a kínai erők időközben felhagytak a csatározással a térségben, a felek magas rangú képviselői pedig tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai és az indiai hadsereg tisztségviselői három nappal ezelőtt először találkoztak az incidens óta; többórás tanácskozást követően megegyeztek abban, hogy kivonják csapataikat a térségből, és pozitív, építő párbeszédet kezdenek.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×