Infostart.hu
eur:
383.35
usd:
329
bux:
108182.67
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pixabay

Az Európai Bizottság 166,7 milliárd eurós jövő évi uniós költségvetést javasolt

Azt hangsúlyozzák, hogy a költségvetés az európai gazdaság fellendítésére, a beruházások mozgósítására, valamint a pénzpiacok támogatására összpontosít.

A költségvetést kiegészíti még az Új Nemzedék (Next Generation EU) elnevezésű uniós helyreállítási alap.

A jövő évi költségvetés és az új uniós helyreállítási alap együttesen jelentős beruházásokat mozgósít majd a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelésére, a fenntartható fellendülés indítására, valamint a munkahelyek védelmére és létrehozására.

"A költségvetés által biztosított források hozzájárulnak az EU újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez azáltal, hogy elősegítik a zöld és a digitális átmenetet, munkahelyeket teremtenek és erősítik Európa szerepét a világban" - fogalmazott.

Kiemelte, a javasolt tételek Európa azon prioritásait tükrözik, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. E célból az uniós bizottság egyebek mellett 1,34 milliárd eurót javasol a digitális fejlesztésekre és az unió kibervédelmének támogatására.

Az egységes piac támogatására 575 millió euró jutna, valamint több mint 160 millió euró az adóztatás és a vámügyek terén folytatott együttműködésre.

  • A nagyszabású vészhelyzetekre való reagálás biztosítására 619 millió euró jutna az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
  • Az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészülést 1,19 milliárd eurós költségvetés segítené, a humanitárius segítségnyújtásra 2,8 milliárd euró jutna.

Az oktatás 2,89 milliárd euróban részesülne az Erasmus Plus uniós program keretében, 306 millió euró pedig egyéb kulturális és kreatív ágazatokhoz kerülne a Kreatív Európa programon keresztül.

A Menekültügyi és Migrációs Alaphoz 1,1 milliárd euró jutna, 1 milliárd euró pedig a külső határok védelmével összefüggő feladatok ellátására, valamint a migrációs és menekültügyi együttműködés fokozására.

A 2050-ig elérni kívánt éghajlatsemlegesség célkitűzése elérésére 9,47 milliárd euró állna rendelkezésre.

Az uniós bizottság javaslata szerint a Közös agrárpolitika (Kap) 55,2 milliárd euróval gazdálkodhatna, emellett 813 millió euró erősítené az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat ellenálló képességét.

A kohéziós politika számára 47,15 milliárd euró jutna, amelyet az uniós gazdaság zöld, digitális és rugalmas átállását és fellendülését segítő REACT-EU kezdeményezés 42,45 milliárd euróval egészítene ki.

Több mint 1,2 milliárd eurót fektetne a bizottság az európai stratégiai autonómia és biztonság fokozásába, az unióhoz csatlakozni vágyó országok törekvéseit pedig 1,9 milliárd euróval támogatná.

Mintegy 22,3 milliárd euróval finanszírozná az egészséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeket, 10,13 milliárd eurót juttatna a fenntartható infrastruktúrát, az innovációt és a digitális átállást segítő beruházásoknak.

A 2021-es uniós költségvetés a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó több éves pénzügyi keret első költségvetése. Jourová alapvető fontosságúnak nevezte a tervezet gyors elfogadását, hogy több ezer európai vállalkozó, kutató, mezőgazdasági termelő és önkormányzat mihamarabb részesülhessen az uniós alapokból, és így a következő generációk jobb jövőjébe fektethessen be.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×