Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

A luxusnyugdíjak 85 százalékos megadóztatásáról döntött a parlament Romániában

A speciális törvények révén bevezetett luxusnyugdíjak progresszív adózásának bevezetéséről fogadott el törvénytervezetet szerdán a román parlament.

A jogszabály 85 százalékos adót vet ki a - nem járulékbefizetés alapján meghatározott - különnyugdíjak havi 7000 lejt (félmillió forint) meghaladó részére. A havi 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak 2000 lej feletti (7000 lejig terjedő) részét 10 százalékkal adóztatják meg.

A parlamenti pártok azt követően egyeztek meg a luxusnyugdíjak megadóztatásáról, hogy a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező, januárban elfogadott törvénytervezet elbukta az alkotmányossági kontrollt. A mostani jogszabály már a katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati járandóságára is kiterjed.

A szenátus által korábban megszavazott tervezetet szerdán csaknem egyhangúlag (307 szavazattal egy ellenében) fogadta el a képviselőház.

Egy lej szerdán 71,24 forintot ért, így érdemes áttekinteni az alábbi listát:

  • az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes (mintegy 1 333 000 forint), 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes (411 ezer forint), 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 (324 000 forint) lejes,
  • 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat.
  • Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást.
  • Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra.
  • Az 5,1 millió romániai nyugdíjas havi járandóságának átlaga az első negyedévben havi 1423 lej volt (körülbelül 101 ezer forint).

Az átlagos nyugdíjak többszörösére rugó luxusnyugdíjak ügye a helyhatósági és parlamenti választások közeledtével vált ismét központi témává Romániában: a pártok egymásra licitálva próbáltak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttatások eltörlését szorgalmazták, illetve egymást vádolták a kiváltságosok védelmével.

A tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) most azt követeli a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányától, hogy duplázza meg a családi pótlékot, és léptesse életbe a baloldali parlamenti többség által megszavazott nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében ősztől 40 százalékkal kellene emelkednie valamennyi - járulékbefizetésen alapuló - nyugdíjnak.

A PNL már a koronavírus-járvány előtt a bruttó hazai termék 3 százalékát meghaladó államháztartási hiányt örökölt a - sorozatos bér- és nyugdíjemelésekről határozó - PSD-kormánytól. A járvány idején a PNL pénzügyminisztere beismerte: teljesíthetetlen a törvény által előírt 40 százalékos nyugdíjemelés, Florin Citu a járandóságok 10 százalékos emelését valószínűsítette.

Idén a román kormány 6,7 százalékos államháztartási hiányra számít, de az Európai Bizottság 9,2 százalékos deficittel számol.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×