eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

A luxusnyugdíjak 85 százalékos megadóztatásáról döntött a parlament Romániában

A speciális törvények révén bevezetett luxusnyugdíjak progresszív adózásának bevezetéséről fogadott el törvénytervezetet szerdán a román parlament.

A jogszabály 85 százalékos adót vet ki a - nem járulékbefizetés alapján meghatározott - különnyugdíjak havi 7000 lejt (félmillió forint) meghaladó részére. A havi 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak 2000 lej feletti (7000 lejig terjedő) részét 10 százalékkal adóztatják meg.

A parlamenti pártok azt követően egyeztek meg a luxusnyugdíjak megadóztatásáról, hogy a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező, januárban elfogadott törvénytervezet elbukta az alkotmányossági kontrollt. A mostani jogszabály már a katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati járandóságára is kiterjed.

A szenátus által korábban megszavazott tervezetet szerdán csaknem egyhangúlag (307 szavazattal egy ellenében) fogadta el a képviselőház.

Egy lej szerdán 71,24 forintot ért, így érdemes áttekinteni az alábbi listát:

  • az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes (mintegy 1 333 000 forint), 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes (411 ezer forint), 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 (324 000 forint) lejes,
  • 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat.
  • Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást.
  • Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra.
  • Az 5,1 millió romániai nyugdíjas havi járandóságának átlaga az első negyedévben havi 1423 lej volt (körülbelül 101 ezer forint).

Az átlagos nyugdíjak többszörösére rugó luxusnyugdíjak ügye a helyhatósági és parlamenti választások közeledtével vált ismét központi témává Romániában: a pártok egymásra licitálva próbáltak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttatások eltörlését szorgalmazták, illetve egymást vádolták a kiváltságosok védelmével.

A tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) most azt követeli a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányától, hogy duplázza meg a családi pótlékot, és léptesse életbe a baloldali parlamenti többség által megszavazott nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében ősztől 40 százalékkal kellene emelkednie valamennyi - járulékbefizetésen alapuló - nyugdíjnak.

A PNL már a koronavírus-járvány előtt a bruttó hazai termék 3 százalékát meghaladó államháztartási hiányt örökölt a - sorozatos bér- és nyugdíjemelésekről határozó - PSD-kormánytól. A járvány idején a PNL pénzügyminisztere beismerte: teljesíthetetlen a törvény által előírt 40 százalékos nyugdíjemelés, Florin Citu a járandóságok 10 százalékos emelését valószínűsítette.

Idén a román kormány 6,7 százalékos államháztartási hiányra számít, de az Európai Bizottság 9,2 százalékos deficittel számol.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×