eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
2016. május 5-i felvétel az orosz légierő egyik Tupoljev 22M3-as típusú bombázójáról Moszkva felett a győzelem napi légi bemutató előtti gyakorlatozáson. 2019. január 22-én lezuhant egy Tu-22M3-as bombázó Murmanszk megyében, amikor kényszerleszállást hajtva végre hóviharban a leszállópályához csapódott. A négyfős legénység két tagja életét vesztette a balesetben, a másik két pilótát kórházban kezelik.
Nyitókép: MTI/AP/Ivan Szekretarev

Azonnal összeül a NATO-vezérkar az újjáéledő amerikai-orosz konfliktus miatt

A német külügyér moderálna a felek között, az USA ugyanis az orosz "függöny" miatt kilépne a Nyitott Égbolt Szerződésből.

Sürgősséggel összeül pénteken a NATO nagyköveti tanácsa amiatt, hogy az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt Szerződést - közölte az észak-atlanti szervezet sajtószolgálata. Németország a döntés felülvizsgálatára kérte Washingtont.

A csütörtök késő este megjelent közlemény szerint minden szövetséges ország egyetért abban, hogy a fegyverzet-ellenőrzés, a leszerelés és az atomfegyverek terjesztésének tilalma kulcsfontosságú eleme a biztonság elérésének a NATO számára. A NATO emlékeztet arra, hogy a tagországok vezetői már a 2018-as csúcsértekezleten aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy

Oroszország "válogatva" tesz eleget az egyezményben foglaltaknak,

ami aláássa a NATO biztonságát.

"Különösen aggódunk amiatt, hogy Oroszország korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett. A szövetségesek intenzíven konzultálni szándékoznak a szerződés jövőjéről, és az Észak-atlanti Tanács pénteken összeül a probléma megvitatására" - áll a NATO közleményében.

Donald Trump csütörtökön jelentette, hogy az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt Szerződést. Az amerikai elnök a döntését azzal indokolta, hogy "Oroszország nem tartotta tiszteletben" az egyezményben foglaltakat. "Mindaddig, amíg nem tartják tiszteletben, kivonulunk az egyezményből" - jelentette ki az elnök, és nem zárta ki a szerződés újratárgyalásának lehetőségét. Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt Szerződésből péntektől számítva hat hónap múlva lép életbe.

Heiko Maas

német külügyminiszter arra kérte az Egyesült Államokat, hogy "gondolja újra" a döntését, Oroszországot pedig arra, hogy maradéktalanul hajtsa végre az egyezményben foglaltakat.

A tárcavezető csütörtök esti közleményében sajnálatát fejezte ki az amerikai kormány döntése miatt, s azt mondta, hogy az egyezmény fontos része az európai fegyverzet-ellenőrzésnek.

"Azt látjuk, hogy az elmúlt években Oroszországnak valóban voltak nehézségei az egyezmény végrehajtásában. A mi szemszögünkből ez nem igazolja a kilépést. Ezt mindig értésre adtam többek között a francia, a lengyel és a brit kollégákkal együtt Mike Pompeónak" - mondta Maas. Hozzátette, hogy az amerikai kilépés csak fél év múlva lép hatályba, és addig Berlin a partnerekkel együtt megpróbálja rávenni Washingtont döntése felülvizsgálatára.

Ann Linde svéd külügyminiszter Twitter-üzenetében sajnálatát fejezte ki az amerikai döntés miatt, és reményét fejezte ki, hogy Washington azt felülvizsgálja. Hasonlóképpen azt hangsúlyozta, hogy a Nyitott Égbolt Szerződés fontos szerepet játszik a bizalom és a biztonság megerősítésében Európában.

Mi ez?

A Nyitott Égbolt Szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint 30 aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság szavatolásának egyik eleme.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×