Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.88
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay.com

Merkel, Erdogan és Macron az interneten találkozik

A téma eredetileg a migráció lett volna, de most már nyilvánvalóan nem csak az lesz.

Videokapcsolaton keresztül tárgyal kedden Recep Tayyip Erdogan török és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár az új koronavírus okozta járvány miatt, nem pedig személyesen Isztambulban, amint korábban tervezték - jelentette pénteken este az Anadolu hivatalos török hírügynökség.

A török elnök kedden jelentette be, hogy március 17-én Isztambulban a német kancellárral és a francia elnökkel megbeszélést folytat a migrációról. Hozzátette, lehet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is részt vesz a találkozón.

Erdogan hétfőn az EU-török migrációs megállapodást tekintette át az Európai Unió vezetőivel, és - mint Brüsszelből visszatérve újságíróknak elmondta - "kiegészítő finanszírozás" lehetősége is szóba került ekkor.

Törökország továbbra sem gondol arra, hogy lezárja nyugati határait

az Európai Unióba vágyó migránsok előtt - mondta Erdogan a repülőgépen a török sajtó szerint. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy Ankara teljesítette a megállapodásban foglalt kötelezettségeit, valamint azt is, hogy Brüsszel "lassan járt el" vállalásait illetően - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európának a maga összetettségében kell látnia a helyzetet, ugyanis Törökországnak az energiaszektortól a terrorizmus elleni harcon át a migráció- és menekültügytől a biztonságig minden téren szolidaritásra és együttműködésre van szüksége.

A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében az elmúlt másfél hétben tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén a keleti határok szigorú védelméről rendelkezett. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×