eur:
413.96
usd:
396.56
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
A tüdőgyulladást okozó új koronavírus járványa miatt fertőtlenítenek egy szöuli metrómegállót 2020. március 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Newsis/Kim Szun Vung

Koronavírus – Ázsia így menekül, itt vannak a minták

Több száz ezer teszt, 10 ezer dolláros pénzbüntetés, mobiltelefonnal ellenőrzött házi őrizet – mindent bevetnek a Kína környéki országok a koronavírus-fertőzés megállításáért.

Kínában pattant az új koronavírus-járvány, így az ázsiai országokban különösen érdekes, hogyan veszik fel a harcot a vírus támadásával – derül ki a Guardian összeállításából. Vannak sikerek, de egyelőre még nem lehet megmondani, hogy sikerült túljutniuk a nehezén.

Dél-Korea

Dél-Koreában van Kínán kívül a legtöbb regisztrált beteg, de egyre jobban lassul a fertőzés terjedése az országban. Szerdán 242 új esetet jelentettek be, míg a csúcs 916 volt február 28-án. Az esetek hatvan százaléka egy titkosan működő szektában történt, ezért mind a 210 ezer tagot tesztnek vetették alá, és ez segített a terjedés lassításában.

A dél-koreaiak a karanténok helyett inkább a tömeges vizsgálatokra helyezték a hangsúlyt, és a gócpontokat igyekeztek felderíteni, és oda telepítették a szükséges egészségügyi hátteret is. Naponta 15 ezer ingyenes vizsgálatot végeznek el, ötven tesztközpontot állítottak fel, és a fertőzöttek mozgását a mobiltelefonjuk segítségével is ellenőrzik.

Szingapúr

A járvány elején az egyik legfertőzöttebb hely volt Szingapúr, február közepén 58 beteg volt, ennél több akkor csak Kínában. Azóta viszont jelentősen csökkent az esetszám, sőt a 160 regisztrál beteg közül 78 már meg is gyógyult.

Az üzleti központban a működést jelentősen akadályozó karanténrendszert és kontaktkutató programot vezettek be, hozzá pedig jelentős bírságot azoknak, akik nem tartják be a szabályokat. Naponta többször is felhívhatnak karanténban lévő embereket, így ellenőrizve a tartózkodási helyüket. Akik távoznak otthonukból, 10 ezer dolláros pénzbüntetést vagy hathavi börtönt kockáztatnak. Cserébe napi 100 dolláros kompenzációt kínálnak a munkából kieső embereknek, illetve szállást azoknak, akik a munkájuk miatt nem tudnak hazamenni.

Hongkong és Makaó

Már január 23-án megjelent az első fertőzött Hongkongban, öt nappal később már korlátozták a beutazást Kínából. Az iskolásoknak nem kellett visszatérniük a holdújévi szünetről. A 7,4 millió városállamban a kínai kötődés ellenére eddig csak 120 beteget regisztráltak, közülük hárman haltak meg.

A SARS-vírus idején szerzett tapasztalatokat hasznosították, akkor 774 halálos áldozat több mint harmada Hongkongban hunyt el. Kiürültek az utcák a világ egy legsűrűbben lakott metropoliszában. Mindenhol hőmérővel ellátott személyzet és kézfertőtlenítő várja az embereket.

A Kínából érkezőkre 14 napos önkéntes karantén vár, sőt ezt később kiterjesztették a Dél-Koreából, Olaszországból, illetve Franciaország, Németország, Japán és Spanyolország egyes régióiból beutazókra is.

Makaóban már február közepén, a tizedik beteg megjelenésekor bezárták a kaszinókat, leállították a beutazást, és bezárták az iskolákat. Ezekkel meg tudták állítani a fertőzés terjedését, sőt azt tervezik, hogy az eredetileg április 20-ig elrendelt iskolaszünetet is felfüggesztik.

Tajvan

Az első számú mintapéldaként emlegetik az országot. Az első intézkedéseket még december 31-én meghozták, már akkor ellenőrizték a Vuhanból érkezőket, pedig akkor mindössze 30 megbetegedésről tudtak a kínai városban, amely az egész járvány kiindulópontja. Azóta 15 ezer tesztet végeztek el, és 48 fertőzöttet regisztráltak, közülük egy ember meghalt, 17 már meggyógyult.

A kormányzat megerősítette az egészségügyi ellátást, jelentős összeget adott maszkok gyártására, korlátozta az exportot a tartalékok feltöltése érdekében, és súlyos bírsággal fenyegette meg az árdrágítókat, hamis hírek terjesztőit és a karanténszabályok megszegőit.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×