Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Bernie Sanders vermonti független szenátor és Joe Biden volt alelnök (b-j) a dél-karolinai előválasztást megelőző televíziós vitán, Charlestonban 2020. február 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Szuperkedd: zárulóban az olló Joe Biden és Bernie Sanders között

Az Obama-kormány alelnöke a szuperkedden megtartott előválasztásokon megakasztotta a vermonti szenátor menetelését az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltsége felé.

A szuperkedden 14 tagállamban - Alabama, Arkansas, Colorado, Észak-Karolina, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia - és egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán tartottak előválasztásokat.

Annak ellenére, hogy sok államban volt mostoha az időjárás, sokan mentek el voksolni. Tennessee fővárosában, Nashville-ben, ahol keddre virradóra

halálos áldozatokat is követelő tornádók pusztítottak,

három órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.

A keddi előválasztások fontosak voltak, hiszen a nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú tagállamokban járultak az urnákhoz. Mindkét párt hívei választottak, de mivel a Republikánus Pártban Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, a politikusok és az elemzők egyaránt a demokratákra figyeltek. Az előzetes elemzések Joe Biden és Bernie Sanders párharcát jelezték előre, és ez így is történt.

Biden tarolt a déli államokban,

és összesen nyolc államban győzött: Virginiában, Észak-Karolinában, Alabamában, Tennessee-ben, Arkansas-ban, Oklahomában, Minnesotában, sőt, még az északkeleti Massachusettsben is. A volt alelnök győzelme földcsuszamlásszerű volt Virginiában, Észak-Karolinában és Alabamában, ahol nagyrészt a viszonylag nagy lélekszámú afroamerikai közösségek támogatására is számíthatott.

Elemzők körében meglepetést keltett, hogy Elizabeth Warren massachusettsi szenátor nem hogy győzni nem tudott, de csupán a harmadik helyre szorult "saját" államában.

Sanders a demokraták nyári elnökjelölt-állító konvenciójára legtöbb, 415 delegátust küldő államban, Kaliforniában hódította meg a választókat. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy a szintén sok, 228 delegátust a konvencióra küldő Texasban is a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nyerte el a választók bizalmát, de éjjel fordult a kocka Biden javára.

"Néhány nappal ezelőtt a sajtó és a megmondóemberek még azt hangoztatták, hogy a kampányomnak vége. De nagyon is él!" - jelentette ki Biden a kaliforniai Los Angelesben berendezett eredményváró központban.

Győzelmi beszédében a volt alelnök elsősorban Donald Trump amerikai elnököt támadta.

Sanders Vermontban várta az eredményeket, és győzelmet ígért híveinek, vagyis azt, hogy ő lesz a demokraták elnökjelöltje.

A szuperkedd nagy vesztesének az amerikai kommentátorok a New York-i milliárdost, Michael Bloomberget tartják. Bloomberg lényegében kedden lépett be a választási küzdelembe, a korábbi előválasztásokon ugyanis nem vett részt. Egyedül a 11 delegátust adó Amerikai Szamoán, az Egyesült Államok tengerentúli területén került ki győztesen a versengésből. Második helyen az Amerikai Szamoán született, de hawaii képviselőnő, Tulsi Gabbard végzett, így Bloombergnek vele kell osztoznia a delegátusokon. Ráadásul a tengerentúli terület lakóinak voksaira az őszi választásokon nem számíthat: Amerikai Szamoa ugyanis bár küld delegátusokat a konvencióra, lakosai az őszi elnökválasztáson nem voksolhatnak, mert nincs kongresszusi képviseletük a szövetségi törvényhozásban Washingtonban.

Donna Brazile demokrata párti stratéga és kampányszakértő - aki 2011 és 2016 között a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) elnöke volt, úgy kommentálta a saját vagyonából eddig mintegy félmilliárd dollárt kampányra költő Bloomberg szereplését: a milliárdosnak nagyon sok anyagi forrása van a kampányra, de nagyon kevés oka arra, hogy továbbra is kampányoljon az elnökjelöltségért.

Donald Trump a szuperkedden csakis választási győzelmeket könyvelhetett el.

Volt állam - például Virginia -, ahol nem is rendezték meg az előválasztást, hanem automatikusan neki "adták" a delegátusokat. Elvileg versenyben van még a republikánusok elnökjelöltségéért a 74 éves William Weld egykori massachusettsi kormányzó is, de a szuperkeddi voksoláson sok helyen nem is szerepelt a választási jegyzéken. Korábban, az iowai jelölőgyűléseken egyetlen delegátust szerzett.

Trump kedd éjjel minden egyes tagállamnak külön mondott köszönetet a támogatásért a Twitteren.

A szuperkedd végleges eredményei későbbre várhatók.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×