Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Leo Varadkar ír miniszterelnök, a Fine Gael párt listavezetője (k) Joe Carey-vel (b) és Pat Breennel, a Fine Gael párt képviselőjelöltjeivel kampányol az írországi Ennisben az előrehozott ír parlamenti választások előtti napon, 2020. február 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Brian Lawless

A brexitnél súlyosabb gondjai vannak az íreknek a szavazók szerint

"Rendkívül nyílt" parlamenti választást jósolt szombatra Leo Varadkar leköszönő ír miniszterelnök a pénteki kampányzáró beszédében, amelyben a brexit helyett inkább a helyi problémákra fókuszált.

Szakértők szerint a csaknem három éve hatalmon lévő, 41 éves kormányfő olyan képet akart festeni magáról a kampányban, mint aki képes lesz kézben tartani a gyeplőt az Egyesült Királyság európai uniós távozását követő kockázatos időszakban, a választókat azonban az elmúlt hetekben szemmel láthatóan jobban foglalkoztatták a mindennapi gondok, például az országot sújtó lakhatási válság.

A nyugat-írországi Ennis-ben tartott kampányzáró gyűlésén Leo Varadkar biztosította a résztvevőket, hogy meghallotta az üzenetet:

"Azt akarják, hogy a következő három évben olyan kérdésekre összpontosítsunk, mint az egészségügy vagy a lakáskérdés, ugyanolyan szenvedéllyel, mint tettük azt az elmúlt három évben a brexittel."

Varadkar legfőbb vetélytársa, Micheál Martin a dél-írországi Corkban tartotta kampányzáró gyűlését.

A Sinn Féin közelmúltbeli megerősödéséig az írországi politikai teret hagyományosan a két nagy jobbközép párt - a Leo Varadkar vezette Fine Gael és a Micheál Martin vezette Fianna Fáil - uralta, amelyek egymást váltották a kormányon az ország függetlenné válása óta eltelt mintegy száz év alatt.

A széles körben az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egykori politikai szárnyaként számon tartott Sinn Féin végzett viszont az élen 25 százalékkal a The Irish Times által a hét elején közzétett közvélemény-kutatáson.

Mary Lou McDonald pártelnök öt éven belül népszavazást szeretne kiírni az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesítéséről. A párt lakhatással kapcsolatos javaslatai kedvező fogadtatásra találtak, elsősorban a fiatal városi népesség körében.

A kormányra kerülésnek viszont gyakorlatilag nulla az esélye, miután baloldali nacionalista pártjának jelenleg mindössze 42 képviselője van a 160 fős ír alsóházban

- mutatott rá az AFP francia hírügynökség.

A Fine Gael és a Fianna Fáil ráadásul elutasít minden szövetséget a párttal, tekintettel a kínos múltjára, az észak-írországi brit jelenlétet ellenző félkatonai IRA-val tartott kapcsolataira.

A kilenc éve kormányon lévő Varadkar pártja 20 százaléknyi szavazatra számíthat, a felmérések szerint megelőzi őt a Fianna Fáil (23 százalék).

Eoin o'Malley, a Dublini Városi Egyetem tanára szerint Varadkar "elszámította magát" a kampányával. "A legtöbb embernek nagyobb problémát jelent, hogy mennyi időt kell utaznia a munkahelyéig, hogy nincs pénze lakást venni vagy hogy alig tudja összeszedni a lakbérre valót".

  • A szavazóhelyek többsége helyi idő szerint reggel 7 órától tart nyitva szombaton.
  • A távozó szavazók megkérdezésén alapuló felmérések eredményét urnazárás után, 23 órakor teszik közzé.
  • A szavazatok számlálása csak vasárnap reggel kezdődik, és a voksolás bonyolultsága miatt várhatóan sokáig fog tartani.
  • A hivatalos eredmények közzététele után kezdődnek meg a kormányalakítási tárgyalások, kivéve akkor, ha valamelyik pártnak sikerül legalább 80 képviselői helyet szereznie, ami nem valószínű.
  • A 2016. évi legutóbbi választás után 70 napra volt szükség a kormányalakításhoz.
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×