Infostart.hu
eur:
377.38
usd:
322.99
bux:
127249.84
2026. április 9. csütörtök Erhard
Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni iráni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokának fotóját viszik tisztelői Teheránban 2020. január 3-án. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.  Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A támadásban meghalt Kászim Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Trump már tavaly nyáron döntött Szulejmáni likvidálásáról

Donald Trump amerikai elnök hét hónappal ezelőtt eldöntötte Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű egysége vezetőjének likvidálását - jelentette hétfőn az NBC amerikai televízió meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az NBC információi szerint az elnöki döntés júniusban született meg, de azzal a feltétellel, hogy végrehajtása előtt Trumpnak még egyszer jóvá kell hagynia azt.

A nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint

Trump a döntést azt követően hozta meg, hogy júniusban Irán lelőtt egy amerikai drónt.

John Bolton, az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó azonnali válaszcsapásra és Szulejmáni megölésére sürgette a Fehér Házat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén azt szorgalmazta, hogy Trump adjon felhatalmazást Szulejmáni likvidálására.

Trump elfogadta a felvetést, de a cselekvést feltételhez kötötte: ehhez Iránnak át kellett lépnie egy határt, vagyis csak akkor lehetett szó akcióról, ha "Irán amerikai életeket követelő csapást mér" - közölte az NBC.

Az értesüléseket sem a Fehér Ház, sem a Nemzetbiztonsági Tanács nem kívánta kommentálni.

A televízió emlékeztetett arra, hogy az amerikai hírszerzés évek óta szorosan követte Szulejmánit. Hivatalba lépése után Donald Trumpot Mike Pompeo - aki akkor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt - arra sürgette, hogy lépjen el agresszívabban Szulejmáni ellen. Pompeo hírszerzési jelentéseket mutatott az elnöknek a Szulejmáni által jelentett komoly fenyegetésekről.

Kászim Szulejmáni megölésének terve először 2017-ben fogalmazódott meg, amikor Herbert McMaster volt a nemzetbiztonsági tanácsadó, de 2018 áprilisában, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóvá történő kinevezése után került szóba komolyabban is.

Bolton már évekkel korábban az iráni rendszerváltoztatás szorgalmazója volt az amerikai politikai életben. Az ő ösztökélésére is minősítette George W. Bush elnök 2007-ben külföldi terrorszervezetté az al-Kudsz csoportot, majd 2018 áprilisában Bolton már nemzetbiztonsági tanácsadóként segédkezett abban, hogy az amerikai kormányzat az iráni Forradalmi Gárda egészét terroristának minősítse.

A Fehér Ház tisztségviselői akkor visszautasították annak kommentálását, hogy ez vajon a Forradalmi Gárda vezetőinek esetleges likvidálására utaló szándékot is jelenti-e.

Címlapról ajánljuk

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. "Megéri emiatt további több százezer orosz és ukrán fiatal életet elveszíteni? Megéri ez a várhatóan hónapokig vagy akár évekig tartó magasabb energiaárakat és gazdasági károkat? Szerintünk a válasz egyértelműen nem. De hát, tudják, ketten kellenek a tangózáshoz" - vélekedett az amerikai alelnök, aki szerint az Egyesült Államok "csak kinyithatja az ajtót", azon a háborúzó feleknek kell átsétálniuk. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×