Infostart.hu
eur:
365.58
usd:
326.42
bux:
146321.91
2026. október 30. péntek Alfonz
Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni iráni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokának fotóját viszik tisztelői Teheránban 2020. január 3-án. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.  Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A támadásban meghalt Kászim Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Trump már tavaly nyáron döntött Szulejmáni likvidálásáról

Donald Trump amerikai elnök hét hónappal ezelőtt eldöntötte Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű egysége vezetőjének likvidálását - jelentette hétfőn az NBC amerikai televízió meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az NBC információi szerint az elnöki döntés júniusban született meg, de azzal a feltétellel, hogy végrehajtása előtt Trumpnak még egyszer jóvá kell hagynia azt.

A nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint

Trump a döntést azt követően hozta meg, hogy júniusban Irán lelőtt egy amerikai drónt.

John Bolton, az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó azonnali válaszcsapásra és Szulejmáni megölésére sürgette a Fehér Házat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén azt szorgalmazta, hogy Trump adjon felhatalmazást Szulejmáni likvidálására.

Trump elfogadta a felvetést, de a cselekvést feltételhez kötötte: ehhez Iránnak át kellett lépnie egy határt, vagyis csak akkor lehetett szó akcióról, ha "Irán amerikai életeket követelő csapást mér" - közölte az NBC.

Az értesüléseket sem a Fehér Ház, sem a Nemzetbiztonsági Tanács nem kívánta kommentálni.

A televízió emlékeztetett arra, hogy az amerikai hírszerzés évek óta szorosan követte Szulejmánit. Hivatalba lépése után Donald Trumpot Mike Pompeo - aki akkor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt - arra sürgette, hogy lépjen el agresszívabban Szulejmáni ellen. Pompeo hírszerzési jelentéseket mutatott az elnöknek a Szulejmáni által jelentett komoly fenyegetésekről.

Kászim Szulejmáni megölésének terve először 2017-ben fogalmazódott meg, amikor Herbert McMaster volt a nemzetbiztonsági tanácsadó, de 2018 áprilisában, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóvá történő kinevezése után került szóba komolyabban is.

Bolton már évekkel korábban az iráni rendszerváltoztatás szorgalmazója volt az amerikai politikai életben. Az ő ösztökélésére is minősítette George W. Bush elnök 2007-ben külföldi terrorszervezetté az al-Kudsz csoportot, majd 2018 áprilisában Bolton már nemzetbiztonsági tanácsadóként segédkezett abban, hogy az amerikai kormányzat az iráni Forradalmi Gárda egészét terroristának minősítse.

A Fehér Ház tisztségviselői akkor visszautasították annak kommentálását, hogy ez vajon a Forradalmi Gárda vezetőinek esetleges likvidálására utaló szándékot is jelenti-e.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a kormány nagyban átrendezi a jövedelmi viszonyokat

Elemzők az Arénában: a kormány nagyban átrendezi a jövedelmi viszonyokat

A kormány eddig megismert intézkedéseit és a jövő évi költségvetést értékelte a bérek szempontjából az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője és Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
A jósgömb már a kukában: az energiapiac Trump és Putyin szavait lesi

A jósgömb már a kukában: az energiapiac Trump és Putyin szavait lesi

Az energiaárak kérdése Magyarországon továbbra is egyszerre gazdasági, versenyképességi és politikai probléma: miközben a rezsicsökkentés rendszere változatlanul a lakossággal marad, a vállalatok sokszor európai összevetésben is magas gáz- és villamosenergia-költségekkel szembesülnek. A földgázpiacon az LNG-verseny, az orosz gáz kivezetése, a geopolitikai feszültségek és a tárolói helyzet egyaránt mozgatják az árakat, míg az áramárakat a gázos erőművek és a megújulók időjárásfüggősége is befolyásolja. A vállalatok számára ezért egyre fontosabb a tudatos beszerzési stratégia, valamint a saját termelés és energiatárolás mérlegelése. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Bali Gáborral, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének gázszakértőjével és Mezősi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutató főmunkatársával beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×