Németország belpolitikai helyzete radikálisan megváltozott az elmúlt években, de ez nem azt jelenti, hogy már elkezdődött a Angela Merkel utáni korszak. Hiszen amíg Merkel tölti be a tisztséget, addig ő vezeti ezt az államot – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője, volt berlini nagykövet.

"Több nagyvárosban voltaképpen éppen az államhatalom kérdőjeleződik meg – fogalmazott. – Amikor a rendőrség, és itt most ne a migrációval kapcsolatos problémákra gondoljunk, hanem éppen például a szélsőbaloldali tüntetőkkel kapcsolatban sem tud kellő hatásfokkal fellépni. Amikor azt látjuk, hogy rendőrség az ilyen-olyan csatározások, és mindazon közéleti viták következében, ami az elmúlt másfél-két évben zajlott,

elveszítette azt a biztonságérzetét, hogy tudja, milyen erővel, határozottsággal, hol is lehetne fellépni.”

A hagyományos stabilitás, ami a közrendet és a pártpolitikai kereteket érintette, már a múlté – tette hozzá Prőhle Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. „Ilyen értelemben

ez nemcsak egy Merkel utáni éra,

hanem a hagyományos Németországi Szövetségi Köztársaság által létrehozott és ott megtapasztalt államértékeknek, államjelenségeknek valamiféle meghaladása, vagy egy furcsa változás” – jegyezte meg.

Az elmúlt években leegyszerűsödött a politikai kommunikáció, nem lehet egyfelől, másfelől bemutatni a dolgokat, hanem rövid üzenetekben kell megnyilvánulni. Konfliktust kell gerjeszteni ez pedig nem megy a hagyományos középpártoknak, sem Németországban, sem az Egyesült Államokban, sem pedig Nagy-Britanniában – magyarázta a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok megerősödéséről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Újabb civilizációs összecsapások

Prőhle Gergely a műsorban arra is kitért, hogy fontos feladatának tekinti a nyugat-balkáni országok integrációját az Európai Unió soros elnöki tisztét januártól betöltő Horvátország.

"Geopolitikai szempontból teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak és Közép-Európának az lenne a jó, ha nem ő lenne a perifériája az Európai Uniónak – emelte ki a volt berlini nagykövet. – Ott van Koszovó kérdése, ott van az egész albán kérdés, ezek mind olyan dolgok, melyek Európa stabilitása szempontjából döntő jelentőségűek, és teljesen nyilvánvaló: a magyar érdek az, hogy ezeket minél szorosabban kövessük nyomon, minél inkább ott legyünk ezeken a területeken.

Ebből a szempontból nyilván a magyar biztosnak juttatott ez irányú portfólió döntő jelentőségű” – tette hozzá.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint a német befolyás fog érvényesülni az uniós politikában.

„A német médiában is egyre jobban látszik, hogy

Ursula von der Leyent, mint német bizottsági elnök tekintik,

tehát, azt gondolom, hogy a német befolyás így vagy úgy, mindenképpen érvényesülni fog – jelentette ki. – Ennek megint csak számos vetülete van, például az, hogy a költségvetési tárgyalások során a német adófizetők felé milyen módon lehet azt az érvet képviselni, hogy a Nagy-Britannia távozása miatt kieső bevételeket pótolni kell valahogy. A nagyságrendi zsebbenyúlás, ha lehet ilyet mondani, ugyanis Németországra vár.”

Prőhle Gergely szerint Magyarország számára kedvező, hogy Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság elnöke. "A jelenlegi választékot, politikai felhozatalt tekintve, a lehetőségek közül még mindig a legjobb" – fogalmazott.

A szakember az unió legfontosabb feladatai között említette a gazdasági versenyképesség megóvását.

"Ezen belül a klímacélok, a munkaerő, a fiatalok munkavállalása, a digitalizáció elterjedése, az ebből adódó munkaerőfölöslegnek a felvétele, és természetesen az, amit persze a politikai kommunikáció próbál mindig kiélezni, nap mint nap tapasztalhatjuk: tehát a migráció kérdése” – tette hozzá az igazgató, aki szerint ez utóbbi újabb civilizációs összecsapásokhoz vezet, kimenetelét azonban nem lehet megjósolni.

Prőhle Gergely egyébként úgy látja, hogy

izgalmas év lesz az idei az Európai Unió életében, a legnagyobb kihívás pedig egyértelműen a új költségvetés kialakítása lesz,

és e körül rajzolódnak majd ki az igazi konfliktusok.

Mint kiemelte, távol áll tőle, hogy az uniót kizárólag egy „pénzről szóló történetnek” gondolja, ugyanakkor például december 12-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vendégeskedett Gordan Radman horvát külügyminiszter, a vele folytatott beszélgetés egyik legfontosabb kérdése pedig az volt, hogy

az uniós elnökségét betöltő Horvátország képes lesz-e a költségvetési vitákat lezárni, különösen annak fényében, hogy az év második felében Németország veszi át tőlük a stafétabotot.

Mindenki próbál egyensúlyozni, próbálja megtalálni a "megfelelő pozíciót" a leendő költségvetés kapcsán, magyarázta Prőhle Gergely. Látni, hogy a déli tagállamok sem mennek el szó nélkül például egy olyan kurtítás mellett, amelyet az előző finn elnökség javasolt. A volt nagykövet szerint érdekes kérdés lehet még ennek kapcsán,

vajon a jogállamiság problémája milyen módon merül föl a vitában,

és mennyire sikerül ezeket a meglehetősen nehezen definiálható politikai szempontokat tompítani.