Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Futaba, 2017. november 21.A Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) japán áramszolgáltató fukusimai atomerőművének megsérült 3-as reaktorblokkja, amikor a cég szakemberi végeznek rutinellenőrzést az erőműben, a Fukusima prefektúrabeli Futabában 2017. november 20-án. A 2011-es földrengést követően szigorítottak a biztonsági előírásokon, amikor a földmozgás előidézte áramszünet következtében a Fukusima-1-es atomerőmű hat reaktorblokkja közül háromban felrobbant a hűtési folyamatban használt hidrogén. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Változtak a fukusimai tervek

Japán kormánya legalább egy évvel elhalasztotta a megolvadt fűtőelemek eltávolítását a fukusimai atomerőmű két reaktorából.

A kármentesítési terv szerint az első és a második reaktorból 2023-ban kezdődött volna meg a fűtőelemek kiemelése. Az új határidőt a másodiknál 2024-2026 közöttre tette a japán kormány, az elsőnél pedig 2027-2028-ra tolta ki.

Összesen hat reaktorból kell eltávolítani a fűtőanyagot. A terv szerint 2031-re végeznek a munkával.

Az atomerőművet 2011-ben érte végzetes csapás: földrengés és szökőár miatt három reaktorának fűtőelemei olvadtak meg. A katasztrófa miatt mintegy 20 ezren vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×