Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Berlin, 2018. szeptember 28.Angela Merkel német kancellár (j) és Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezletet tart Berlinben 2018. szeptember 28-án. Erdogan előző nap érkezett Németországba. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Merkel mentené a menthetőt

Angela Merkel német kancellár megpróbálja megmenteni az Európai Unió és Törökország menekültügyi megállapodását, ezért azt tervezi, hogy a következő hetekben Ankarába utazik tárgyalni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel - írta a Süddeutsche Zeitung című német lap.

Értesülése szerint a kormányfő hivatalos törökországi útját januárra tervezik. A látogatás hátterében elsősorban az áll, hogy a Törökországból az EU területére átkelő menedékkérők számának emelkedése miatt küzdeni kell a 2016-ban kötött menekültügyi megállapodás fenntartásáért.

A Süddeutsche Zeitung kiemelte:

Recep Tayyip Erdogan a napokban arra figyelmeztetett, hogy újabb menekülthullám indulhat Európa felé,

és már régóta sürget támogatást azon tervéhez, hogy a Törökországban tartózkodó szíriai menekülteknek hozzanak létre egy biztonsági övezetet hazájuk északi részén, a török határ térségében.

Berlinben egyelőre nem erősítették meg, hogy Angela Merkel Ankarába készül. A szövetségi kormány egy szóvivője arra hivatkozott, hogy a kormányfő hivatalos programjairól mindig a programokat megelőző hét végén tájékoztatnak - írta a Süddeutsche Zeitung.

A német kancellár legutóbb december elején találkozott a török elnökkel, a londoni NATO-csúcstalálkozón, és legutóbb 2018 októberében tett hivatalos látogatást Törökországban.

A 2016 márciusában kötött EU-Törökország-megállapodás szerint a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az EU felé, és cserébe Törökország 6 milliárd euró (2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. Az Európai Bizottság a napokban közölte, hogy a megígért összeget maradéktalanul eljuttatták a török partnereknek.

A megállapodásban azt is rögzítették, hogy vissza kell küldeni mindazon elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket, akik Törökországból átkeltek a görög szigetekre. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×