Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
2010. augusztus 20-án készített kép a busehri atomerőműről. Mérsékelt erősségű földrengés rázta meg 2019. december 27-én hajnalban Irán déli részét, a busehri atomerőmű környékét. Az amerikai földtani intézet mérése szerint az 5,1-es erősségű rengés fészke az atomerőműtől 45 kilométerre keletre, 38 kilométeres mélységben volt, a földmozgás nem okozott jelentős anyagi károkat, és nem érkeztek jelentések személyi sérülésekről.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Atomerőmű környékén volt földrengés Iránban

Mérsékelt erősségű földrengés rázta meg Irán déli részét, a busehri atomerőmű környékét.

Az iráni katasztrófaelhárítási szolgálat egyik regionális vezetőjének közlése szerint a földmozgás

nem okozott jelentős anyagi károkat, és nem érkeztek jelentések személyi sérülésekről.

Az amerikai földtani intézet mérése szerint az 5,1-es erősségű rengés fészke az atomerőműtől 45 kilométerre keletre, 38 kilométeres mélységben volt. A iráni szeizmológiai intézet szerint 4,9-es erősségű volt a földrengés, és 10 kilométeres mélységben pattant ki.

A rengés középpontjához Kalameh város volt a legközelebb, és egyelőre sem ott, sem másutt nem észleltek jelentős anyagi kárt - jelentette az Isna iráni hírügynökség. A Kalameh és Ahram város közötti utat lezárta egy földcsuszamlás, és egyes lakóházak falán repedések keletkeztek, de egy épület sem omlott be vagy össze.

Egy 4,9-es erősségű földrengés mérsékelt károkat tud okozni.

A busehri az ország egyetlen atomerőműve. Az Oroszország által épített és 2013-ban üzembe helyezett erőműben egy 1000 megawattos reaktor működik. 2016-ban orosz-iráni együttműködésben ugyancsak Busehrben elkezdtek építeni két másik reaktort, amelyek várhatóan csak 10 év alatt lesznek készen.

A perzsa-öbölbeli országok már többször kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy egy jelentős földrengés kárt tehet a reaktorban, és radioaktív szennyeződés kerülhet a környezetbe. A busehri erőmű három tektonikai lemez találkozásánál fekszik, és Irán annak ellenére ezen a helyen építtette fel, hogy figyelmeztették erre a körülményre. 2013-ban, amikor 6,3-es erősségű rázta meg a térséget, és 37 ember halálát okozta, egy iráni tisztségviselő azt mondta: a reaktor 8-as erősségű rengéseket mindenképpen kibír.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×