Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Nem ízlik a montenegróiaknak az új egyházügyi törvény

Tiltakozásba kezdtek a fővárosban, a rendőrség azonban nem engedte közel a tüntetőket a parlamenthez, lezárta a város központját - közölte a Vijesti.me montenegrói hírportál csütörtökön.

Több száz tiltakozó vonult utcára, hogy a törvényjavaslat ellen tiltakozzon, a rohamrendőrök azonban kordonokat állítottak fel a parlament körül, hogy védjék az épületet és a benn tartózkodó képviselőket az esetleges támadásoktól. A belügyminisztérium közleménye szerint azért lépett közbe a rendőrség, mert a tiltakozást nem jelentették be előre.

A tiltakozók többsége szerb származású és ortodox vallású, a törvényjavaslat ugyanis a szerb ortodox egyházat érinti a leginkább. A javaslat szerint ugyanis

a vallási közösségeknek dokumentumokkal kellene igazolniuk, milyen ingatlanaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott volna a Jugoszláv Királysághoz.

A szerb ortodox egyház szerint amennyiben elfogadják a törvényt, az ortodox egyház jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthet el. A szerb ortodox egyház szerint a Nyugat-barát kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat, míg a kormány szerint erről nincs szó, noha az ország vezetése többször is bírálta az egyházi vezetőket azért, mert nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak.

Amfilohije montenegrói püspök békére szólította fel a híveket, az államfőtől pedig a törvényjavaslat visszavonását kérte.

A valamivel több mint 600 ezres Montenegró lakosságának nagy része a szerb ortodox egyház tagja.

A montenegrói ortodox egyház több évtizede igyekszik különválni, ám önállóságát a többi egyház nem ismeri el.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×