Orbán Viktor a közmédiának elmondta: Magyarország számára mindig is fontos volt, a hogy nyugati katonai szövetséghez tartozzon, ezért 1999-ben csatlakozott.

Orbán Viktor nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a csatlakozási dokumentumot ő írhatta alá.

Kiemelte: a NATO-tagság fontos identitási elem politikai közösségének is, hiszen a keresztény nemzeti erők voltak, amelyek bevitték az országot a NATO-ba első kormányuk idején.

Az azóta eltelt időben új kihívások is megjelentek a világban. Az egyik a tömeges migráció, és az annak nyomán fellépő biztonsági kockázatok, mint a terrorizmus - tette hozzá a miniszterelnök.

Kifejtette: a NATO korábban elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé.

Ez most megváltozott

- emelte ki.

Orbán Viktor nagy fejlődésnek, komoly előrelépésnek nevezte, hogy a szövetség elismerte, a délről érkező tömeges migrációval a NATO-nak is foglalkoznia kell.

Ebben sokévnyi komoly munkája van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és a magyar külügynek is - közölte.

Azt mondta:

közép-európai sikernek is tekinthető, hiszen "mi szorgalmaztuk", hogy a NATO fordítsa figyelmét a migráció és azzal összefüggő terrorizmus felé.

Ennek nyomán a szövetség több eszközt, több pénzt fog mozgósítani a migráció és az annak nyomán fellépő terrorizmussal szemben - mondta a magyar kormányfő.

Szijjártó Péter Ukrajnának üzent

A NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat - nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának szerdán a londoni NATO-csúcson.

Szijjártó Péter rögzítette: Magyarország érdeke, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen. Hiszen minél erősebb és stabilabb Ukrajna, annál jobb helyzetbe kerülhetnének a kárpátaljai magyarok - tette hozzá.

A miniszter felidézte: a kárpátaljai magyarok jogait még az előző elnök alatt "súlyosan megsértették", és az utóbbi időszakban "rejtett módón, az ukrán titkosszolgálat bevetésével" tovább nőtt rajtuk a nyomás.

Szijjártó Péter leszögezte: többször világossá tették az ukrán félnek, hogy Magyarországnak akkor lesz lehetősége feloldani a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják pontosan azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbe lépese előtt megillette őket.

"Nem kérünk semmi plusz, nem kérünk többletjogokat a kárpátaljai magyaroknak, csak azokat, amelyekkel korábban rendelkeztek" - összegzett Szijjártó Péter azt is megjegyezve, hogy egészen addig nem oldják fel a magyar vétót.