Gálik Zoltán szerint a 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Unió tudatosan döntött úgy, hogy nem kíván a bővítés terén nagyobb eredményeket elérni, a soron következő években azonban egészen új megközelítés jöhet, ha nem is a közvetlen csatlakozási tárgyalások, de legalábbis a keretrendszer újragondolása terén nagyon fontos lehet az elkövetkezendő időszak, és lehetnek eredmények – hangsúlyozta. A szakember meglátása szerint azonban belátható időn belül nem várható, hogy az Európai Unió új tagokkal bővülne, ez még odébb van, viszont a régi, megszokott rend, amelyben még Magyarország is csatlakozott, az úgy fest, átalakulóban lesz:
sokkal több kritérium és változatosabb rendszerben lehet majd csatlakozni.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense kérdésre válaszolva arra is kitért, elméletileg elindulhat a bizottság munkája a brit biztosjelölt nélkül is, akinek személyéről a regnáló kormányfő, Boris Johnson a december 12-én esedékes brit előre hozott választások miatt egyelőre nem kívánt dönteni. A kampány hajrájában egyébként a konzervatívoknak áll a zászló, felmérések szerint jelenleg mintegy 14 százalékos fölénnyel bírnak és már a 40 százalékot is elérték a közvélemény-kutatásokban, vagyis a jelenlegi miniszterelnöknek biztos többsége lehet – fogalmazott Gálik Zoltán. Ha a Munkáspártnak viszont sikerülne átterelnie a szót a brexitről például az egészségügyre, vagy az általa megálmodott jóléti államra, azzal faraghatna a lemaradásán.
A szakértő szerint szinte biztosra vehető, hogy a brexit megvalósul, hiszen, ha a Konzervatív Párt biztos többséggel képes visszatérni a parlamentbe, akkor
támogatást nyer Boris Johonson Európai Unióval kötött megállapodása.
Azonban senki ne nyugodjon meg – folytatta –, mert ezt követően kezdődik egy igazán nehéz periódus: pár hónapos átmeneti időszak után, 2020 végén kell majd valóban elhagynia az európai közös piacot az Egyesült Királyságnak, addig viszont dűlőre kellene jutniuk a feleknek egy szabadkereskedelmi megállapodásról, erre azonban rettentően kevésnek tűnik az idő.
