Infostart.hu
eur:
358.52
usd:
313.72
bux:
141977.05
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Úzvölgyi katonatemető - kitüntették a júniusi temetőfoglalókat

Kitüntetéseket adott át Constantin Toma, a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) polgármestere pénteken azoknak, akik június 6-án a magyarok élő láncát megkerülve elsőkként jutottak be az úzvölgyi katonatemetőbe, és annak az ortodox papnak is, aki az erőszakos temetőfoglalás után felszentelte a román hősök parcelláját.

Pénteken, a román hadsereg napja alkalmából ugyanazok a nacionalista szervezetek tartottak megemlékezést az úzvölgyi katonatemetőben, amelyek június 6-án felvonultak a környék katonatemetőinél, és erőszakkal behatoltak a magyarok által élő lánccal védett úzvölgyi katonatemetőbe. A pénteki megemlékezés azonban már kizárólag az úzvölgyi katonatemetőre korlátozódott.

Az Agerpres hírügynökség 600-ra becsülte a résztvevők számát, akik közül többen népviseletben, román zászlókat lobogtatva vagy fáklyával a kezükben vonultak be a temetőbe.

Az MTI a Székelyhon.ro portál helyszínen tartózkodó tudósítójától megtudta: a pénteki megemlékezés himnuszénekléssel kezdődött, majd ortodox gyászszertartással folytatódott. Ezt követően felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik - a szervezők véleménye szerint - az úzvölgyi katonatemetőben nyugszanak. Minden név elhangzása után a tömeg jelennel felelt.

A rendezvény ünnepi szónoka Constantin Toma polgármester volt, aki megemlítette: az általa vezetett önkormányzat nem nézhette tétlenül mindazt, ami a temetőben az utóbbi ötven évben történt. A polgármester helyesnek tartotta, hogy szimbolikus kereszteket állítottak a temetőben azoknak, akik védték ezt a területet.

A polgármester "Úzvölgye fiai" kitüntetést adott át azoknak, akik június 6-án elsőkként hatoltak be a katonatemetőbe, és felszentelték a román parcellát, és a kelta keresztes emlékművet. Kitüntetést vehetett át az a 14 éves fiú, aki elsőként jutott a temetőbe, és a második világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító kőtömb tetejére felmászva lengette perceken át a román zászlót, valamint az az ortodox pap is, aki a felszentelési ceremóniát vezette.

Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott, és a magyar közösség magyar temetőként tartott számon.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvögyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték, és a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben a tárca szerint 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadseregben szolgált.

Címlapról ajánljuk

Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban rögzítette: Irán egyetlen stratégiai fegyvere a „Hormuzi-szoros-kártya”, Donald Trump nyilatkozatait pedig ma már sokszor csak mosolyogva rovátkázzák. Oroszország mindeközben exportkorlátozást jelentett be; nem éppen olyan idők jönnek, amely szerint elkerülhető lenne egy újabb inflációs sokk a világban.
Kollár Kinga: a digitális euróval lehetőségünk lesz leválni az amerikai fizetési hálózatok felügyeletéről

Kollár Kinga: a digitális euróval lehetőségünk lesz leválni az amerikai fizetési hálózatok felügyeletéről

Csütörtökön 416 igen, 169 nem és 22 tartózkodás mellett jelentős többséggel fogadta el az Európai Parlament a digitális euróval kapcsolatos állásfoglalását, így megkezdődhetnek a háromoldalú egyeztetések az EU új digitális fizetőeszközéről. Az EKB által fejlesztett rendszer a készpénz digitális megfelelőjeként működne, és ezzel párhuzamosan csökkenthetné Európa függőségét az amerikai fizetési infrastruktúráktól. A jelenlegi menetrend szerint a digitális euró akár 2029-ben megjelenhet, és a készpénz mellett egy államilag garantált, díjmentes digitális fizetési alternatívát kínálhat az európai polgároknak, amely Magyarországon is széles körben elérhetővé válna, amint sikerül a Tisza-kormány által célként kitűzött eurobevezetés. A szavazás kapcsán Kollár Kinga EP-képviselő véleménycikkét közöljük a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×