Infostart.hu
eur:
364.68
usd:
326.1
bux:
142535.72
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Boris Johnson brit miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélése közben a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) csúcstalálkozójának második napján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Dylan Martinez

Nagy találkozó vár Boris Johnsonra

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal hétfőn Luxemburgban Boris Johnson brit miniszterelnök.

Ez lesz kettejük első négyszemközti hivatalos találkozója azóta, hogy Johnsont júliusban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választották. A Downing Street szóvivőjének részletek nélküli pénteki tájékoztatása szerint Johnson és Juncker munkavacsorán vesz részt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanakkor:

a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a brit EU-tagság megszűnésével kapcsolatos nyitott kérdések megoldásában.

Boris Johnson rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint van lehetőség új megállapodás elérésére az Európai Unióval a brexit feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

Az EU többször is megerősített álláspontja viszont az, hogy nem lehetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított brexit-megállapodás újratárgyalása.

Johnson szerint a London által szorgalmazott új megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Johnson a héten Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel tárgyalt, és közös sajtótájékoztatójukon Varadkar kijelentette: Írország a backstop-záradékot továbbra is a Brexit-megállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, ha és amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Hozzátette: Írország nyitott az alternatív javaslatokra, ezeknek azonban reálisnak, jogilag kötelező erejűnek és működőképesnek kell lenniük.

Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól, márpedig alternatív megoldások híján "backstop nélkül megállapodás sincs".

A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában megjelent értesülés szerint az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddigi merev ellenállását feladva beleegyezne abba, hogy Észak-Írországban érvényben maradjanak a Brexit után az uniós belső piac szabályrendszerének egyes elemei, ha ezzel elérhető a backstop-záradék eltávolítása a Brexit-megállapodásból.

A DUP a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns párt, amelynek londoni alsóházi frakciója a kisebbségben kormányzó brit Konzervatív Párt külső eseti támogatója.

Arlene Foster, a DUP vezetője pénteki Twitter-bejegyzésében azonban határozottan cáfolta az értesülést, azt írva: a párt ésszerű megállapodást szeretne látni, de olyant nem, amely megosztja az Egyesült Királyság belső piacát. Foster szerint a DUP nem fog támogatni semmiféle olyan megoldást, amely a belső kereskedelem elé emelne akadályokat.

A The Times írására utalva a DUP vezetője úgy fogalmazott, hogy névtelen források használata "képtelen sztorik" megjelentetéséhez vezet.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×