Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
311.72
bux:
134785.17
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A Miniszterelnökii Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b2), Peter Pellegrini szlovák (b2), Andrej Babis cseh (j2) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) a V4-egyeztetésen Prágában 2019. június 28-án.
Nyitókép: Orbán Viktor magyar (b2), Peter Pellegrini szlovák (b2), Andrej Babis cseh (j2) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) a V4-egyeztetésen Prágában 2019. június 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiderült, Orbán Viktor milyen embert akar az Európai Bizottság élére

A visegrádi négyek azt szeretnék, hogy az Európai Bizottság élére olyan személy kerüljön, aki érti a közép-európai régió problémáit - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő pénteken este Prágában. Hozzátette: ennek a személynek nem kell feltétlenül Közép- vagy Kelet-Európából származnia.

A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy Prágában véget ért Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini szlovák kormányfő informális egyeztetése a legfőbb uniós tisztségek jelöltjeiről.

Babis szerint a visegrádi kormányfők úgy vélik nem lenne jó, ha az Európai Bizottság élére a csúcsjelöltek (az Európai Parlament frakcióinak választási listavezetői a májusi EP-választáson) egyike kerülne.

"Úgy gondoljuk, hogy nem a csúcsjelölteknek kellene elfoglalniuk ezeket a pozíciókat. Személyi kérdésekben megvannak az elképzeléseink" - nyilatkozta a cseh kormányfő, de konkrét neveket nem akart említeni.

Az Európai Néppárt csúcsjelöltje a német Manfred Weber, a szocialistáké Frans Timmermans, a liberálisoké a dán Margrethe Vestager. A cseh miniszterelnök nyilvános bírálója a csúcsjelölti rendszernek, s úgy véli néhányan a jelöltek közül "nem igen szeretik a V4-es régiót".

"Minden frakcióból több név van. (...) Vannak elképzeléseink a személyekről, de a kérdés az, sikerül-e valamilyen módon meggyőzni róluk a többi országot" - jegyezte meg Babis.

"Nem arról van szó, hogy határozottan kitartanánk valaki mellett, akinek Közép- vagy Kelet-Európából kellene lennie.

Természetesen ilyen jelöltek is vannak, de most arról van szó, hogy ez az ember értse meg a régiónkat, ne legyenek történelmi előítéletei és negatív véleménye álláspontunkról például a migráció, a klíma vagy a költségvetés kérdésében" - mutatott rá Andrej Babis.

Az Európai Tanács személyi kérdésekkel foglalkozó újabb rendkívüli ülésé vasárnap lesz Brüsszelben. Az Európai Tanács előző, június 21-én megtartott ülésen a témát nem sikerült lezárni.

A cseh kormányfő szerint nem lenne jó, ha a vasárnapi csúcson sem sikerülne megoldani a fontos vezető tisztségek betöltésének kérdését.

"Az Európai Tanács többsége valószínűleg számol azzal, hogy a tárgyalások egész éjjel, illetve hétfő délelőtt is folytatódhatnak" - jegyezte meg.

Babis megismételte korábbi álláspontját, hogy azt szeretné, ha Vera Jourová cseh uniós biztos a jövőben erősebb portfóliót kapna. "Erről az Európai Bizottság elnöke dönt, akinek nagy a hatalma. Ezért fontos, hogy az elnök legalább egy kicsit a mi elképzeléseink szerinti személy legyen" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 30. 13:58
×
×