Infostart.hu
eur:
364.59
usd:
325.66
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Boris Johnson volt brit külügyminiszter távozik londoni otthonából 2019. május 29-én. Johnsonnak a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért kell bíróság elé állnia közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson toronymagasan nyerte az első kört

Hárman estek ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának első fordulójában, amelyben a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta messze a legtöbb voksot.

A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult. A mezőnyt az alsóházi konzervatív frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. E szavazások első fordulóját bonyolították le csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják.

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök délutáni bejelentése szerint az első fordulóban - amelyben a 313 fős frakciólétszám minimum 5 százalékának megfelelő számú voksra volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson a mezőny élén végzett 114 szavazattal.

Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt kabinettag, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője ugyanakkor kiesett a versenyből, mivel egyikük sem érte el a továbblépéshez minimálisan előírt 5 százalékos szavazatarányt.

Az első forduló eredménye azt is jelenti, hogy nem maradt női jelölt a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók között.

Boris Johnson mögött

  • a második helyen Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter végzett 43 frakciószavazattal,
  • 37-et kapott Michael Gove környezetvédelmi miniszter,
  • 27-et Dominic Raab volt brexitügyi miniszter,
  • 23-at Sajid Javid belügyminiszter
  • 20-at Matt Hancock egészségügyi miniszter
  • 19-et Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter.

A jövő keddi második fordulóban már a frakciólétszám 10 százalékának megfelelő számú szavazatot kell szerezni a továbbjutáshoz, vagyis jelentős az esélye annak, hogy kedden ismét több jelölt kiesik. A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben. Közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

A jelenlegi ütemterv alapján a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

Gove vs. Johnson

A fogadóirodákon kívül a brit sajtó és az elemzői közösség is gyakorlatilag biztosra vette, hogy Boris Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborának frontembere az első helyen jut tovább a frakciószavazások első fordulójából.

Jelentős figyelem kíséri ugyanakkor Michael Gove szereplését is, miután a környezetvédelmi miniszter a hétvégén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott.

Gove ráadásul ugyanabban az időben, 1999-ben a The Times című konzervatív napilapban közölt egy elítélő hangnemű cikket a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról, keményebb szankciókat szorgalmazva a droghasználókkal szemben.

A brit kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolják a konzervatív politikust és felszólították, hogy vonja vissza jelöltségét.

Hétfői kampányindító rendezvényén azonban Michael Gove határozottan leszögezte, hogy nem lép vissza, sőt a győzelem reményével indul az utódválasztási versenyben.

Gove az előző, 2016-os vezetőválasztási verseny kezdete előtt Boris Johnson kampánymenedzsere volt, ám az utolsó pillanatban megvonta támogatását Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.

Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.

A három évvel ezelőtti vezetőválasztás előzményeként lemondott David Cameron akkori miniszterelnök, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, jóllehet Cameron a bennmaradásért kampányolt.

Az ő lemondása utáni vezetőválasztás győztese lett Theresa May addigi belügyminiszter.

May azonban múlt pénteken szintén távozott a Konzervatív Párt éléről, mindenekelőtt amiatt, mert a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.

May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utód megválasztásáig mindkét tisztséget ügyvezető minőségben betölti.

David Cameron annak idején visszaadta képviselői megbízatását is és kivonult a brit politikából. Theresa May azonban a héten közölte, hogy utódja megválasztása után is alsóházi képviselő marad, és átül a konzervatív frakció hátsó padsoraiba.

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Kimi Antonelli világbajnoki címének hátteréről, az idény alakulásáról, az új bajnoknak a többiekhez fűződő viszonyáról, és a hátralévő versenyek tétjéről beszélt Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×