Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
320.52
bux:
144176.03
2026. július 23. csütörtök Lenke
Volodimir Zelenszkij ukrán humorista elnökjelölt ünnepel, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Sz. Bíró Zoltán: nem lehet felmérni, mi lesz az új ukrán elnök következő lépése

Az ukrán elnökválasztást követően továbbra is feszült az ukrán-orosz politikai viszony. Sz. Bíró Zoltán történész az InfoRádióban pusztítónak nevezte az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvényt. Az Oroszország-szakértő szerint a kizárólagos ukrán nyelvhasználatot nem kellene az identitás alapjává tenni.

A központi orosz televíziók mindvégig kiemelt figyelmet szenteltek az ukrajnai választásnak – emlékeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán, hozzátéve: a híradások kifejezetten figyeltek arra, hogy az eddigi elnökkel, Porosenkóval szemben barátságtalan hangulatot keltsenek. A második fordulóban – amiben Porosenko és Zelenszkij maradt csupán –, a műsorok üzenete az volt, hogy Zelenszkijjel Oroszország jobban járna.

Ennek ellenére Zelenszkij meglepetést okozott. A szakértő elmondta: bár nem lesz könnyű kilépni a két ország közötti válságból,

„de talán az első lépések könnyebben tehetők meg, mint hogyha Porosenko maradt volna az elnök”.

Sz. Bíró Zoltán megemlítette Putyin és Zelenszkij vitáját, az ukránoknak felajánlott orosz állampolgárságot is. Mint mondta: bár Putyin és Oroszország sok szempontból fölényben van Porosenkóval és Ukrajnával szemben, az új ukrán államfő szellemesebb az orosz elnöknél, ráadásul, mivel politikailag tapasztalatlan, nem tudják felmérni, mi lesz a következő lépése, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi az orosz vezetés számára.

Sz. Bíró Zoltán úgy fogalmazott, az oroszok – beleértve Putyin elnököt is – nehezen dolgozzák fel, hogy az ukránok nem tájszólásban beszélő oroszok.

Nyelvtörvény

Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán nyelvtörvényt soha nem kellett volna a politika homlokterébe állítani. Az országban élő nemzetiségek és az oroszok körében is ellenállást kiváltó jogszabályt már 2014-ben megszavazta a parlament, az akkori ideiglenes elnök, Turcsinov azonban nem írta alá. A szakértő szerint azonban egy ilyen erőszakos hatalomváltás után felelőtlen lépés ilyen törvényeket hozni, hiszen ilyen esetben

fontos lett volna az új országvezetésnek megnyerni a vele szemben bizalmatlanokat.

Egészen mostanáig, amikor is ismét elfogadták a törvényt és a regnáló elnök, Porosenko jelezte: alá is fogja azt írni. Az újonnan megválasztott államfő azonban nem ért egyet a jogszabállyal. Sz. Bíró Zoltán szerint jó lenne, ha azok, akik könnyebben fejezik ki magukat oroszul például egy bírósági eljárás során, megtehetnék ezt.

Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán identitást nem a tiltó nyelvi törvénykezéshez kellene kapcsolni, főleg egy olyan országban nem, ahol a lakosság jelentős része minden nehézség nélkül vált az egyik nyelvről a másikra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.

Ezermilliárd forintnyi ügyben tett feljelentést a kormány

Négy, az Eximbankhoz kötődő ügyben, összesen 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tett feljelentést a kormány, köztük a volt Sofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében – mondta a kormányzati tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Péntektől 10-12,5 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok több tucatnyi kereskedelmi partnerére. A Trump-adminisztráció azzal indokolja a döntést, hogy az érintett országok nem léptek fel megfelelően a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen. Az intézkedés az amerikai külkereskedelem több mint 99 százalékát lefedi, és pontosan akkor lép életbe, amikor lejár a februárban bevezetett ideiglenes globális vám hatálya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×