Infostart.hu
eur:
353.22
usd:
308.56
bux:
142892.78
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Volodimir Zelenszkij ukrán humorista elnökjelölt ünnepel, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Sz. Bíró Zoltán: nem lehet felmérni, mi lesz az új ukrán elnök következő lépése

Az ukrán elnökválasztást követően továbbra is feszült az ukrán-orosz politikai viszony. Sz. Bíró Zoltán történész az InfoRádióban pusztítónak nevezte az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvényt. Az Oroszország-szakértő szerint a kizárólagos ukrán nyelvhasználatot nem kellene az identitás alapjává tenni.

A központi orosz televíziók mindvégig kiemelt figyelmet szenteltek az ukrajnai választásnak – emlékeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán, hozzátéve: a híradások kifejezetten figyeltek arra, hogy az eddigi elnökkel, Porosenkóval szemben barátságtalan hangulatot keltsenek. A második fordulóban – amiben Porosenko és Zelenszkij maradt csupán –, a műsorok üzenete az volt, hogy Zelenszkijjel Oroszország jobban járna.

Ennek ellenére Zelenszkij meglepetést okozott. A szakértő elmondta: bár nem lesz könnyű kilépni a két ország közötti válságból,

„de talán az első lépések könnyebben tehetők meg, mint hogyha Porosenko maradt volna az elnök”.

Sz. Bíró Zoltán megemlítette Putyin és Zelenszkij vitáját, az ukránoknak felajánlott orosz állampolgárságot is. Mint mondta: bár Putyin és Oroszország sok szempontból fölényben van Porosenkóval és Ukrajnával szemben, az új ukrán államfő szellemesebb az orosz elnöknél, ráadásul, mivel politikailag tapasztalatlan, nem tudják felmérni, mi lesz a következő lépése, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi az orosz vezetés számára.

Sz. Bíró Zoltán úgy fogalmazott, az oroszok – beleértve Putyin elnököt is – nehezen dolgozzák fel, hogy az ukránok nem tájszólásban beszélő oroszok.

Nyelvtörvény

Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán nyelvtörvényt soha nem kellett volna a politika homlokterébe állítani. Az országban élő nemzetiségek és az oroszok körében is ellenállást kiváltó jogszabályt már 2014-ben megszavazta a parlament, az akkori ideiglenes elnök, Turcsinov azonban nem írta alá. A szakértő szerint azonban egy ilyen erőszakos hatalomváltás után felelőtlen lépés ilyen törvényeket hozni, hiszen ilyen esetben

fontos lett volna az új országvezetésnek megnyerni a vele szemben bizalmatlanokat.

Egészen mostanáig, amikor is ismét elfogadták a törvényt és a regnáló elnök, Porosenko jelezte: alá is fogja azt írni. Az újonnan megválasztott államfő azonban nem ért egyet a jogszabállyal. Sz. Bíró Zoltán szerint jó lenne, ha azok, akik könnyebben fejezik ki magukat oroszul például egy bírósági eljárás során, megtehetnék ezt.

Sz. Bíró Zoltán szerint az ukrán identitást nem a tiltó nyelvi törvénykezéshez kellene kapcsolni, főleg egy olyan országban nem, ahol a lakosság jelentős része minden nehézség nélkül vált az egyik nyelvről a másikra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Valósággal letarolják az oroszokat a drónok, új célpontot jelölt meg Moszkva - Híreink az orosz-ukrán háborúból pénteken

Valósággal letarolják az oroszokat a drónok, új célpontot jelölt meg Moszkva - Híreink az orosz-ukrán háborúból pénteken

A folyamatos ukrán dróntámadások következtében a Krím-félszigeten az áram- és üzemanyag ellátás után a víz is akadozni kezdett. Moszkvában folyamatosan ütik az elektronikus hálózatot Kijev fegyverei, ugyanakkor az ukránoknál is akad gond: továbbra is alacsonyak a készletek légvédelmi rakétákból. Oroszosz jelentések szerint folyik a harc a donyecki Liman elfoglalásáért, a településen húzódik az egyik utoló védvonal a kulcsfontosságú erődváros, Szlavjanszk előtt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×