Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Sérülések az előző napi Kercsi incidensben az oroszok által megszállt három ukrán hadihajó egyikén (j) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros közelében 2018. november 26-án. A nap folyamán az ukrán parlament Porosenko javaslatára megszavazta a hadiállapot bevezetését a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt, azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be 30 napos időtartamra.
Nyitókép: MTI/AP

A NATO Oroszország elrettentésére készül

Fokozott megfigyeléssel fogja elrettenteni Oroszországot a NATO a Fekete-tenger térségében – ezt közölte egy magas rangú amerikai illetékes. Előzőleg, ritka módon a Kongresszus előtt mondott beszédet a szövetség főtitkára és összefogásra szólított fel Moszkva ellen.

Megfigyelő missziója kiterjesztésével próbálja biztosítani a NATO, hogy a szövetséges Ukrajna hajói könnyebben átjussanak az Oroszország által ellenőrzött, de nemzetközi útvonalnak számító Kercsi-szoroson. A szoros köti össze a Fekete-tengert és a jóval kisebb Azovi-tengert, amelyen Ukrajna és Oroszország osztozik.

Azóta, hogy novemberben az orosz hajók üldözőbe vettek, majd elfogtak három ukrán hadihajót, a Kercsi-szoros válsággóccá változott Moszkva és a Nyugat között. Az oroszok szerint az ukrán hajók megsértették felségvizeit a Krím-félsziget közelében – amelynek 2014-es elcsatolását ugyanakkor Ukrajna és szövetségesei nem ismerik el.

Az idén Moszkva nukleáris stratégiai bombázókat telepített a Krímbe, állítása szerint válaszul a Romániába telepített amerikai rakétavédelmi rendszerért.

Kay Bailyes Hutchinson amerikai NATO nagykövet most közölte: Washington egy olyan csomagot nyújt be az eheti NATO miniszteri találkozón, amely „felpörgeti a légi és tengeri megfigyelést a Fekete-tengeren. A csomag célja: biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson.

A fekete-tengeri fellépést azonban komplikálhatja az Egyesült Államok és a NATO-szövetséges Törökország közötti feszültség. Washington leállította az F-35-ös lopakodó gépek alkatrészeinek szállítását Törökországba, mert Ankara orosz légvédelmi rakétákat akar venni.

Mike Pence amerikai alelnök szokatlanul keményen oda is szólt a törököknek: „Válasszanak! Vagy a történelem legsikeresebb védelmi szövetségének fontos partnerei maradnak vagy felelőtlen lépésekkel aláássák a szövetségünk biztonságát.”

A NATO most azzal próbálja bebiztosítani magát, hogy fokozza az együttműködést a szintén fekete-tengeri Grúziával, ahol a héten négy NATO-hadihajó kötött ki.

A szövetség épp most tartja a fennállása 70. évfordulójáról megemlékező ünnepi találkozót.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: a washingtoni tanácskozás fő témája Oroszország lesz, különös tekintettel a középhatótávolságú rakétaszerződés (INF) összeomlására.

Stoltenberg szerint Moszkva továbbra is megszegi a szerződést, mert tiltott, SSC-8 rakétákat fejleszt és telepít. A főtitkár – ritka módon – az amerikai Kongresszus előtt is felszólalt, ahol a szövetség összefogását sürgette Oroszországgal szemben. Azt mondta: nem akarnak új hidegháborút Moszkvával, de „nem szabad naivnak” lenni a Kreml törekvéseivel szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

A világon több olyan óriáshálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. Az általuk kínált előnyöket szinte természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen hatalmas infrastruktúra működik a háttérben. Ezeket tekintjük át ismeretterjesztő sorozatunkban. Az első rész a műholdas navigációs rendszerekről szólt, a második egy ennél sokkal ismertebb infrastruktúrát, az internethálózatot mutatta be, most pedig talán a legkevésbé láthatatlan rendszerrel, a villamosenergia-hálózattal foglalkozunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×