Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Zuzana Caputová államfőjelölt nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát Bazinban (Pezinok) 2019. március 16-án, a szlovák elnökválasztás napján. Az államfőválasztáson 13 jelölt indul, és 4,45 millió szavazásra jogosult választópolgár vehet részt.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szlovák elnökválasztás: Caputová nyerte az első fordulót

Az elnökválasztás első körét a nem hivatalos végeredmények - a jegyzőkönyvek 95 százalékot meghaladó feldolgozottsága - szerint jelentős előnnyel Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje nyerte, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjével, a második legtöbb voksot szerzett Maros Sefcoviccsal együtt került az államfőválasztás második körébe.

Az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos végeredményei szerint Zuzana Caputovára a voksolók 40,24 százaléka adta szavazatát. Az első körben - a várakozásoknak megfelelően - Maros Sefcovics szerezte meg a második helyet, rá a választók 18,73 százaléka voksolt.

Mivel a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, így március 30-án második választási kört tartanak, ahová a két legtöbb voksot megszerzett jelölt jut.

Stefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter, akit ugyancsak esélyesnek tartottak a továbbjutásra, az érvényes szavazatok 14,4 százalékával a harmadik helyen végzett.

Az érvényes szavazatok 10,53 százalékával a negyedik helyen végzett Marián Kotleba, a karakteresen EU- ás NATO-kritikus, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje. A szlovák kereszténydemokrata politika doyenje, az államfőválasztáson már többedik alkalommal induló Frantisek Miklosko a voksok 5,66 százalékát kapta meg. Bugár Béla, a Most-Híd vegyes párt jelöltje a szavazatok 3,23 százalékát szerezte. A többi jelölt a voksok kevesebb mint három százalékával volt kénytelen megelégedni.

Farkas Örs politikai elemző szerint a szlovák államfőválasztás első körének nem hivatalos eredményei azt jelzik, hogy megosztottak a szlovákiai magyarok.

Az elemző az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában felidézte: Bugár Béla korábban a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke volt. Amikor onnan leváltották, akkor hozta létre a magyar-szlovák Híd-Most pártot. Bugár Béla személye arra jó, hogy megossza a magyarok szavazóit - mutatott rá Farkas Örs, aki szerint a mostani választáson elért 3 százalékos eredménye inkább vereségnek számít.

Farkas Örs szerint a Felvidéken élő magyarok az MKP és a Híd-Most közötti ellentét miatt gyakran keresnek más alternatívát. Sokan szlovák pártra szavaznak, míg mások nem mennek el szavazni.

Az elemző úgy értékelt, a választás nyertese, Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje abban bízhat, hogy azok a szavazók, akik nem rá szavaztak az első fordulóban, nem vesznek részt a második fordulóban.

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×