Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal jelentése szerint 2019 januárja volt az ország valaha feljegyzett legforróbb hónapja. Új-Dél-Wales szövetségi államban még éjszaka is volt, hogy 36 fokos forróságot mértek, így január volt az első olyan hónap, amikor a középhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot. 24-én Adelaide-ben mérték Ausztrália történelmének legmelegebb napját,

a csúcshőmérséklet elérte a 46,6 Celsius-fokot.

A dél-keleti Victoria államban a légkondicionáló berendezések használata túlterhelte az elektromos hálózatot, így 150 ezer háztartás maradt áram nélkül. A Melbourne-től délre fekvő Tasmania szigetén pedig bozóttüzek pusztítanak, 60 ezer hektárnyi terület lángol, több száz embernek kellett elhagynia otthonát.

A rendkívüli forróság és aszály az állatok tömeges pusztulásához vezet.

A Darling és a Murray folyók partvonala mentén milliószám hevernek a haltetemek.

Az alacsony vízállás és a hőség lehet a felelős a vízfelszínen beindult algavirágzásért, amely megfosztja a halakat az oxigéntől, és méreganyagot is termel. A folyók alacsony vízállásáért pedig az öntözéses gazdálkodás, a túlzott vízkivétel a felelős.

A több mint 46 fokos hőmérsékletet a veszélyeztetett fajként számon tartott szürkefejű repülőkutya sem viselte el. 2-3 ezer állat pusztult el és hullott le a fákról Adelaide-ben egyik napról a másikra. A szürkefejű repülőkutya Ausztrália legnagyobb testű denevérfaja, szárnyfesztávolsága akár az 1 métert is elérheti. A környezetvédők szerint ez volt minden idők legnagyobb denevérpusztulása a térségben.

De nem csak a halak és denevérek, a vadlovak sőt a vadtevék sem képesek megbirkózni a szárazsággal. A vadőrök az ország északi-nyugati területén fekvő Alice Springs közelében

egy kiszáradt folyómederben bukkantak 40 vadló tetemére és kimúlóban lévő állatokra.

A haldokló lovakat le kellett lőni, csakúgy, mint azt a 2500 vadtevét, amelyek Gibson-sivatagból vándoroltak ki korábbi és vízforrásoknál gyűltek össze, ahol azonban vizet nem találtak, és végóráikat élték a kiszáradás miatt.

Az éghajlatváltozás okozza a szélsőséges időjárást, az aszályt és a villámárvizeket is. És bár az emberi tevékenység hatása jóval jelentősebb a Föld állatainak pusztulásában, mint a klímaváltozás, ez a tényező sem elhanyagolható a 6. kihalásnak is nevezett biodiverzitás-csökkenésben - mondta az InfoRádiónak Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"A klímaváltozással kapcsolatban az egyik probléma, hogy nagyon gyorsan zajlik, nagy kérdés, hogy ezt a tempót az élővilág fel tudja-e venni.

Lehetséges védekezés, hogy a fajok a számukra kedvezőtlen élőhelyekről átvándorolnak más helyre, de nem tudnak vándorolni, ha városok, autóutak, hatalmas szántóföldek darabolják fel a természetes környezetet.

Mára ez a helyzet a bolygón."

Nem csak az aszály, hanem Ausztrália északi-keleti részén a monszun miatt özönvízszerű esőzés is pusztít. A Queensland államban fekvő Townville városát katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították. A várost az esőzés elvágta a külvilágtól.