Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
339.96
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Zászlót tartó tüntető a görög közszféra dolgozóinak bér- és nyugdíjemelést követelő 24 órás munkabeszüntetése idején Athénban 2018. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Hírek nélkül maradt Görögország

Egy nappal a szerdára bejelentett általános sztrájk előtt 24 órás sztrájkba léptek az újságírók, kedden nem készültek hírműsorok, és szerdán, az általános sztrájk napján nem jelennek meg a nyomtatott lapok.

Az újságírók azért tartják egy nappal korábban sztrájkjukat, hogy az általános munkabeszüntetésről megfelelően be tudjanak majd számolni. A görögországi szakszervezetek azt akarják elérni, hogy a kormány több állami juttatást állítson vissza a görög pénzügyi válságot megelőző szintre.

Követeléseik között szerepel:

  1. a nyugdíjemelés,
  2. az adócsökkentés,
  3. a minimálbér megemelése a jelenlegi 508 euróról a mentőprogram előtti 751 euróra.

Mindezeket 2015-ös választási győzelme előtt a kormányzó, baloldali Sziriza meg is ígérte, csak aztán a kormány és hitelezőinek hajthatatlansága miatt Görögország hivatalosan csődbe ment, és kis híján kiesett az eurózónából, ezért a Sziriza-kormány kénytelen volt visszavonni ígéreteinek nagy részét, és folytatni a korábbi kormányok által megkezdett takarékossági intézkedések végrehajtását.

Görögország a válság 2010-es kirobbanása után éveken át nemzetközi hitelezői támogatással működött. Az utolsó, harmadik mentőprogramot idén augusztus 20-án zárták le. Az ország ez idő alatt 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, cserébe szigorú költségvetési takarékossági programot, megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×