eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Donald Trump amerikai elnök az úgynevezett félidős választásokat megelőző kampányrendezvényen az ohiói Clevelandben 2018. november 5-én. Az Egyesült Államokban november 6-án, az elnöki ciklus félidejében választásokat tartanak, amelyek során megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat, a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát újraválasztják, továbbá 39 államban kormányzót választanak.
Nyitókép: MTI/AP/Carolyn Kaster

Ugrósdy Márton: a demokraták és a republikánusok is mondhatják, hogy nyertek

A félidős amerikai választásokon a kormányon lévő pártot büntették a választók – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója az InfoRádióban. Ugrósdy Márton szerint most két olyan év jön, amikor semmi komoly nem történik az amerikai politikában.

Bár a képviselőházban a demokraták győztek a félidős választásokon, de kis többséggel, ugyanakkor Donald Trump a korábbi republikánus többséggel sem tudta könnyen véghez vinni az akaratát – elemzte az eredményeket az Arénában Ugrósdy Márton. A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a választást megelőzően a sajtó az amerikai állampolgárok Donald Trumpról alkotott véleményének kinyilvánításaként értékelte a voksolást. Bár a demokraták megszerezték a házat, veszítettek helyet a szenátusban.

„Valójában mind a két fél mondhatja, hogy nyert, és senki nem fog hazudni”

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az eddig is meglévő patthelyzet továbbra is fennmarad.

Ugrósdy Márton ugyanakkor úgy látja, hogy mivel a képviselői mandátum két évre szól, a politikusoknak a saját túlélésükért kell küzdeniük, úgy kell szavazniuk, ahogyan a saját választóik szeretnének. Előfordulhat, hogy a republikánus irányba hajló körzetekből bekerülő demokrata képviselők – a 2020-as választásokra készülve – egyes kérdésekben voksaikkal Donald Trumpot és pártját támogatják majd.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója szerint a demokratáknak nagyobb arányban kellett volna nyerniük ahhoz, hogy a győzelem összekovácsolja a pártot. Hozzátette:

valószínűleg egy hölgyet indítanak majd két év múlva az elnökválasztáson.

Választás két győztessel

Az elnököknek általában csökken a támogatottságuk a ciklus második felében, ez a tendencia látszik az elmúlt 50 évben. „Az a 28-30 hely, amit a republikánusok most elveszítettek a 23 fős előnyükből a képviselőházban, az nem annyira vészesen sok” – fogalmazott Ugrósdy Márton, hozzátéve: bár a többségük nem maradt meg, az eredmény nagyon szoros.

Ugrósdy Márton szerint Donald Trump annyira megosztó elnök, hogy

nincs átjárás a támogatói és az ellenzői között.

A fiatalok körében a demokraták nem állnak rosszul, hiszen Donald Trump és a republikánusok konzervatív társadalmi modellje a most felnövő, 20-25 évesek körében nem túl népszerű.

A szakértő hangsúlyozta: ha a republikánusok nem nyitnak a most kisebbségi csoportok felé, 30 év múlva kihal a szavazótáboruk, nem lesz, aki rájuk szavazna. Hozzátette: ha nagyon alacsony lesz a népszerűsége, valószínűleg Donald Trump nem indul el a következő elnökválasztáson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×