A szerdai plenáris ülésen az Európai Parlament (EP) Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, a Tanács osztrák elnöksége, és Viorica Dăncilă román miniszterelnök részvételével vitatta meg a román jogállamiság helyzetét. A kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásról a képviselők a novemberi első plenáris ülésen szavaznak.

Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban - jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Frans Timmermans a román jogállamisági helyzetről szóló vitában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat.

"Ezzel az ország eltávolodna attól a helyzettől, ami lehetővé tette az előző évi pozitív brüsszeli értékelést"

- figyelmeztetett. Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának.

Novemberben értékelnek

Az alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat.

Hozzátette, az Európai Bizottság többször is a kifogásolt intézkedések újragondolására kérte Bukarestet, arra, hogy széleskörű konszenzus mentén cselekedjenek. A brüsszeli testület a következő, novemberben esedékes jelentésében értékelni fogja a történteket, levonja a következtetéseket - közölte.

Viorica Dancila szerint az állampolgáraiknak jó így

Felszólalásában Viorica Dancila román kormányfő tiszteletet kért az országának, és leszögezte, hogy nem az európai intézmények, a bíróságok, a politikusok, hanem az állampolgárok számára próbálnak működő, tisztességes igazságügyi rendszert kiépíteni.

Hangsúlyozta, a CVM-jelentésekben nem látta nyomát a titkosszolgálatok és az igazságügyi szervek közötti titkos megállapodásoknak, amelyek alapján visszaéléseket követtek el állampolgárok milliói kárára

a korrupcióellenes harc leple alatt. Bírósági ítéletekben mondták ki, hogy bizonyítékokat hamisítottak, hamis tanúvallomásokat zsaroltak ki emberekből - sorolta.

Kijelentette, hogy a reformok ezzel szemben helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét. Hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság ajánlásait. "Románia Európa-párti ország és nem is fog letérni erről az útról" - fogalmazott.

Végezetül pedig

üdvözölte a mostani vitát, mert - mint mondta - így volt lehetősége tájékoztatni az EP-t a romániai visszaélésekről, ezeket nem lehet mostantól a szőnyeg alá söpörni.

Az ülésen pártállástól függetlenül számos képviselő aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt.

A schengeni térségbe való belépés ára

Az EP-vitát a zöldek kezdeményezték a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás miatt.

• Az Európai Parlament legutóbb februárban foglalkozott a román jogállamiság kérdésével, a plénum november közepén szavaz a romániai igazságügyi reformra vonatkozó állásfoglalásról.
• Az Európai Bizottság már év elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából.

Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel

több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.