Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Phenjan, 2018. szeptember 20.Mun Dzse In dél-koreai elnök (b) és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a háromnapos csúcstalálkozójuk alkalmából tartott ünnepségen a phenjani Május Elseje Stadionban 2018. szeptember 19-én. A kétoldalú találkozó középpontjában az észak-koreai atomfegyverprogram leállítása és a fegyverszünettel véget ért 1950-53-as koreai háború békemegállapodással történő lezárása szerepel. (MTI/EPA/Phenjani sajtóiroda/pool)
Nyitókép: MTI/EPA/Phenjani sajtóiroda/pool

Szakértő: Észak-Korea ügyesen nyomás alá helyezi Washingtont

Idén harmadszor találkozott Észak- és Dél-Korea. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védeli Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, Háda Béla szerint Phenjan bár megígérte a ballisztikus rakétagyakorlatok felfüggesztését, de cserébe komoly gesztusokat vár el Washingtontól.

A héten tartott Korea-közi csúcstalálkozó már a harmadik volt idén, ami több, mint amennyit az elmúlt években összesen tartottak. Az apropót az adta, hogy Dél-Korea megpróbálta továbblendíteni Észak-Korea és az Egyesült Államok párbeszédét, illetve a félsziget nukleáris leszerelésének ügyét – fejtette ki az InfoRádió kérdésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védeli Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa.

Háda Béla kiemelte: a tárgyalásokon sikerült ígéretet kapni az északi vezetéstől, hogy a ballisztikus rakétateszteket felfüggesztik, és továbbiakat nem hajtanak végre mindaddig, míg az USA-val nem jön létre megállapodás. Emellett megkezdik leszerelni azt a rakétaindító platformot, ahonnan kipróbálták a Japán-szigetek felett elröptetett ballisztikus rakétákat.

A tárgyalásokon

  • gazdasági megállapodások,
  • az infrastruktúra fejlesztése, újra összekötése,
  • közös katonai bizottság létrehozása a stabilitás erősítése érdekében,
  • a déli turisták esetleges újbóli beutazása Észak-Koreába,
  • a család találkozók rendszeressé tétele

is szóba került.

Dél-Korea támogatja, hogy Kim Dzsong Un és Donald Trump amerikai elnök újra találkozzon személyesen, valamint azt a törekvést, hogy a nukleáris leszámolás szakaszosan menjen végbe, és ezért cserébe Washingtonnak is gesztusokat, engedményeket kelljen adnia – fejtette ki a szakértő.

Háda Béla szerint Észak-Korea ügyesen és folyamatosan napirenden tartja a saját lépéseit, és igyekszik ezeket úgy beállítani, hogy gesztusokat tesz, miközben az USA-tól nem kap hasonlókat, ezzel nyomás alá helyezi a tárgyaló partnert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×