Az A68 elnevezésű jéghegy egybillió tonnás, 150 kilométer hosszú és 55 kilométer széles monstrum. A hatodik legnagyobb jégtömb, amely valaha a világtengereken sodródott. Tavaly júliusban szakadt le a Larsen C elnevezésű jégselfről. Mivel

a jégtömb egy része a selfhez csatlakozva korábban a szárazföldön nyugodott, az óceánba szakadásával világszerte felgyorsult a tengerszint-emelkedés

– mondta az InfoRádiónak Mika János éghajlatkutató.

"A self azt jelenti, hogy a jég csücsül a kontinentális talapzaton, a víz alatti szárazföldön. Ha nem csücsülne, akkor úszó cég lenne, és akkor egyáltalán nem változtatná meg egyetlen milliméterrel sem a tengervíz szintjét, de ez egy ott ülő jég. Minden bizonnyal a klímaváltozásnak köszönhető a kontinenstől való elszakadása.

Két milliméteres emlekedést eredményezhet a leszakadt jég, így nem egész egy évvel gyorsítja meg a tengerszint emelkedését. Ez nem öröm, de önmagában nem okoz hatalmas tragédiát"

- állapította meg az éghajlatkutató.

A jégtömb egy évig lassan ide-oda sodródott, fészkelődött, keleti oldalon a tengeri jég, északon a sekély víz szorításában. A szeptemberi erős keleti főnszél azonban a hegy déli végét a Weddell-tengernek fordította. Innentől könnyeben távolodhat az áramlatokkal az északi, melegebb vizek felé. Mika János korábban az InfoRádióban is felhívta a figyelmet, hogy a jéghegy komoly fennakadásokat okozhat a térség hajózási útvonalain.

Útban lesz a felszínen és barázdákat váj a tengerfenéken

"Az a kérdés, hogy a mozgása, vagy az olvadása lesz-e gyorsabb, de a kommentárok tartanak attól, hogy úszó jégtömbként még sokáig, akár évekig is jelen lesz az óceánon.

A fő veszély nem az elolvadás és az ebből eredő tengerszint-emelkedés, hanem az, hogy egy hatalmas jégtömb lesz a hajózás útjában"

- emelte ki Mika János.

Ahogyan a 200 méter vastag jéghegy elmozdul, hatalmas barázdákat vág a tengerfenék üledékrétegébe. Ezt a jelenséget az év végén brit kutatócsoport vizsgálja majd.