eur:
411.28
usd:
393.04
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Fejlemény az óraátállítás ügyében

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a nyári és a téli időszámításról és az óraátállításról.

"A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást" - olvasható a brüsszeli testület honlapján.

A kérdőívet augusztus 16-ig lehet kitölteni.

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az EU-ban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás és a rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, de bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, az irányelv szerint a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás).

Magyarországon a háborús idők után először 1954 és 1957 között a munkanap meghosszabítására, a kapacitási nehézségek enyhítésére vezette be a Rákosi-rendszer a nyári időszámítást, majd 1980-ban vették elő újra villamosenergia-megtakarítás céljából.

A hatásokról megoszlanak a vélemények. Az uniós honlap azt írja, kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Megemlítik azt is, hogy az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. A MAVIR szerint viszont évente akár 5 milliárd forintot spórolhat meg Magyarország az átállással.

Néhány tagállam a közelmúltban levélben kereste meg Brüsszelt a nyári időszámítás kapcsán. Finnország az évi két óraátállítás eltörlését kérelmezte, Litvánia pedig a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, hogy az figyelembe vegye a regionális és földrajzi különbségeket.

Ezek után a bizottság megvizsgálja azt a két legfontosabb szakpolitikai alternatívát, amelyek garantálhatják a harmonizált rendszert:

  • a jelenlegi nyári időszámítás megtartása, vagy
  • az évi két óraátállítás eltörlése az összes uniós tagállamban, és az időszakos óraátállítások betiltása. Ez nem fogja érinteni az egyes tagállamok azon döntését, hogy melyik időzónába tartozzanak, és hogy a nyári vagy a téli időszámítást (vagy egy harmadik időszámítást) vezessék-e be egész évre.
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig stagnálással kezdődhet a nap Európában. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet. Gazdasági események szempontjából az európai BMI-adatoknak lesz ma jelentősége, míg idehaza a beruházások alakulásának közlésére lesz érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×