eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin

Tovább mélyül az ellentét Washington és az európai államok között

Németország és Nagy-Britannia független vizsgálatot követelt a hétfői gázai, palesztin tüntetőkkel szemben alkalmazott fegyveres erőszakkal kapcsolatban, Franciaország elítélte azt, míg az Egyesült Államok egyértelműen Izrael mellé állt a konfliktusban. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala nyilatkozatában elítélte, hogy Izrael előző nap palesztin tüntetőkre lőtt a Gázai övezetben.

Emmanuel Macron francia elnök ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot. Hivatalának közlése szerint Macron hétfőn Abdalláh jordániai királlyal és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt, és azt tervezi, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szintén élesen bírálta Izraelt a palesztin tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszak alkalmazása miatt, valamint Washington egyoldalú közel-keleti intézkedéseit. "Robbanásveszélyes a közel-keleti helyzet, háború fenyeget".

Németország kormánya azt javasolta, hogy

független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor,

ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Hamász radikális palesztin szervezetet terheli a felelősség, mivel visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szít. Mindezt Angela Merkel kancellár szóvivője osztotta meg Berlinben újságírókkal.

A brit kormány is vizsgálatot szorgalmazott, és higgadtságra intett. "Felszólítunk mindkét felet, hogy tartózkodjon bármiféle további erőszaktól. A palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen. Aggódunk, hogy szélsőséges elemek saját céljaik végett megpróbálják a békés tüntetéseket erőszakossá szítani. Izraelnek joga van megvédeni határait, de az éles lőszer használata felettébb aggályos" - mondta újságíróknak Theresa May miniszterelnök szóvivője Londonban.

A Fehér Ház ezzel szemben a történtekért kizárólag a Hamászra hárította a felelősséget,

támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu kormányfőt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.

Csakis olyan izraeli-palesztin békemegállapodás születhet, amely elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként - hangsúlyozta az amerikai ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kedden. Nikki Haley megjegyezte: minden országnak szuverén joga, hogy abban a városban legyen a nagykövetsége, ahol akarja.

A Gázai övezet határán történt hétfői összetűzésnek 60 palesztin halálos áldozata volt. Mintegy 1200-an szenvedtek lőtt sebeket, közülük több mint száz állapota válságos vagy súlyos. Ugyancsak 1200 körüli azok száma, akik más sérülésekkel, egyebek mellett belélegzett könnygáz miatt szorulnak orvosi kezelésre. A 60. halálos áldozat egy csecsemő, aki könnygáz belégzése miatt kedden vesztette életét. Kedden egy újabb palesztint lőttek agyon izraeli katonák a Gázai övezet határa közelében. Palesztinok kedden ismét tüntettek a határnál, miután eltemették az előző napi összecsapások 60 palesztin halálos áldozatát.

Az izraeli hadsereg keddi közleményében azt állította, hogy a 60 agyonlőtt palesztin közül "legalább 24 dokumentáltan terrorista hátterű". "A többség a Hamász terrorszervezet aktív tagja, némelyikük az Iszlám Dzsihád aktív tagja volt" - írták a közleményben.

Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter magánvéleménye szerint a gázai tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító Hamász szervezet vezetői ellen a likvidálások politikáját - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja.

A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése miatt hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.

Törökország úgy döntött, hogy konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök az NTV hírtelevíziónak nyilatkozva népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit. A török külügyminisztérium arra kérte kedden Izrael ankarai nagykövetét, Eitan Naehot, hogy "egy időre térjen haza".

Elfogadhatatlannak nevezte Didier Reynders belga külügyminiszter a gázai erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése csak az úgynevezett kétállami megoldással képzelhető el. Simona Frankel, Izrael belgiumi nagykövete ezzel szemben azt hangoztatta egy rádióinterjúban, hogy a történtekért kizárólag a "Gázában élő palesztinokat túszul ejtő" Hamász a felelős, amelynek vezetői úgy döntöttek, hogy "feláldozzák fivéreiket és nővéreiket egy, a televíziókban közvetített háborúért". A nagykövet kijelentése miatt a belga külügyminisztérium délután bekérette Simona Frankett.

Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő kedden szintén a Hamászt okolta a konfliktusért, de megjegyezte, hogy Ausztrália nem helyezi át izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok hétfőn az ENSZ-ben megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács független vizsgálatot rendeljen el a gázai övezeti fejlemények ügyében.

Bahram Kászemi külügyi szóvivő azonnali cselekvésre és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nemzetközi bíróság előtt háborús bűnösökként ítéljék el az izraeli vezetőket a 2014 nyara óta történt legsúlyosabb halálos áldozatokkal járó izraeli-palesztin konfliktus miatt.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×