eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Iráni atomprogram - Berlin, Párizs, London és Moszkva is kitart az iráni atomalku mellett

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország is kitart az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás mellett. Erről az említett országok vezető politikusai tájékoztattak szerdán. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. Angela Merkel kijelentette: az amerikai kormányzatnál mindent meg fognak tenni, hogy megvédjék üzleti érdekeltségeiket Iránban.

Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek is be kell tartania a megállapodás előírásait. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia - ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást.

A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért - tette hozzá Merkel.

Az európaiak mindent el fognak követni, hogy az amerikai kormányzatnál európai uniós szinten közbenjárva megvédjék üzleti érdekeltségeiket Iránban

- közölte a francia elnöki hivatal.

A francia államfő a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott iráni kollégájával, Haszan Róhánival. Emmanuel Macron felszólította, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az úgynevezett atomalku rendelkezéseit, annak ellenére, hogy az előző nap Donald Trump amerikai elnök felmondta az egyezményt.

"A francia elnök és az iráni államfő megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést az érintett államokkal az atomalku végrehajtása és a regionális biztonság fenntartása érdekében" - jelentette a francia elnöki hivatal.

Az alku jövője

Az iráni atomalku ügye szerepelni fog Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Szerdán egyébként a problémakört megvitatja Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz fővárosban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.

Szergej Rjabkov ügyvezető külügyminiszter-helyettes kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról.

Brit közlések Irán uránkészleteiről

Nagy-Britannia mindaddig tagja marad a megállapodásnak, amíg a teheráni kormány tartja magát az egyezményben foglalt előírásokhoz - mondta a Boris Johnson brit külügyminiszter, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a brit hivatalos álláspontról.

A tárcavezető hozzátette: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta, hogy Irán betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.

Johnson szerint

  • a megállapodás aláírása óta Irán beszolgáltatta dúsított urániumból felhalmozott ismert készleteinek 95 százalékát,
  • a dúsításhoz használt centrifugák kétharmadát elraktározta, és
  • engedélyezte a lehető legmélyrehatóbb ellenőrzési gyakorlat kialakítását a NAÜ számára.

London mindezek alapján nem kíván kivonulni a megállapodásból, ehelyett együttműködik az egyezményben továbbra is részes aláíró országokkal annak biztosítása végett, hogy mindaddig, amíg Irán korlátozza nukleáris fejlesztési programját, lakossága részesülhessen az egyezség központi elemét alkotó szankcióenyhítésekben.

Irán: az USA nem teljesíti a vállalásait

Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerint "ostoba és sekélyes" volt Trump beszéde, amelyben bejelentette az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondását. Annak idején csak húzódozva egyezett bele a 2015-ös nukleáris megállapodás támogatásába, és azóta többször bírálta Washingtont amiatt, hogy nem teljesíti a megállapodásból rá háruló vállalásokat.

Hamenei az állami tévé által közvetített beszédében felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. "Most azt mondjuk, hogy fenn akarjuk tartani a megállapodást a három európai országgal, de én nem bízom bennük, mert az Egyesült Államok nélkül már kevéssé logikus a megállapodás fenntartása. Szerezzenek tőlük valódi garanciákat, mert holnap ugyanazt fogják tenni, mint amit az Egyesült Államok tett" - mondta.

Érvényben marad az alku a többi országgal?

Az Etamad című reformer napilap idézte Róháni államfő Twitter-üzenetét. "Megszabadultunk valaki rossztól, aki nem tartja tiszteletben kötelezettségeit. Az iráni atomalku érvényben marad, ha Irán érdekeit az öt (a szerződést garantáló megmaradt) állam szavatolja. Irán sokkal egységesebb, mint bármikor, ahhoz, hogy semlegesítse a törvénytelen amerikai szankciókat" - írta Róháni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×