eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Iráni atomprogram - Berlin, Párizs, London és Moszkva is kitart az iráni atomalku mellett

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország is kitart az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás mellett. Erről az említett országok vezető politikusai tájékoztattak szerdán. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. Angela Merkel kijelentette: az amerikai kormányzatnál mindent meg fognak tenni, hogy megvédjék üzleti érdekeltségeiket Iránban.

Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta: a teheráni vezetésnek is be kell tartania a megállapodás előírásait. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia - ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást.

A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért - tette hozzá Merkel.

Az európaiak mindent el fognak követni, hogy az amerikai kormányzatnál európai uniós szinten közbenjárva megvédjék üzleti érdekeltségeiket Iránban

- közölte a francia elnöki hivatal.

A francia államfő a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott iráni kollégájával, Haszan Róhánival. Emmanuel Macron felszólította, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az úgynevezett atomalku rendelkezéseit, annak ellenére, hogy az előző nap Donald Trump amerikai elnök felmondta az egyezményt.

"A francia elnök és az iráni államfő megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést az érintett államokkal az atomalku végrehajtása és a regionális biztonság fenntartása érdekében" - jelentette a francia elnöki hivatal.

Az alku jövője

Az iráni atomalku ügye szerepelni fog Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Szerdán egyébként a problémakört megvitatja Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz fővárosban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.

Szergej Rjabkov ügyvezető külügyminiszter-helyettes kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról.

Brit közlések Irán uránkészleteiről

Nagy-Britannia mindaddig tagja marad a megállapodásnak, amíg a teheráni kormány tartja magát az egyezményben foglalt előírásokhoz - mondta a Boris Johnson brit külügyminiszter, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a brit hivatalos álláspontról.

A tárcavezető hozzátette: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta, hogy Irán betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.

Johnson szerint

  • a megállapodás aláírása óta Irán beszolgáltatta dúsított urániumból felhalmozott ismert készleteinek 95 százalékát,
  • a dúsításhoz használt centrifugák kétharmadát elraktározta, és
  • engedélyezte a lehető legmélyrehatóbb ellenőrzési gyakorlat kialakítását a NAÜ számára.

London mindezek alapján nem kíván kivonulni a megállapodásból, ehelyett együttműködik az egyezményben továbbra is részes aláíró országokkal annak biztosítása végett, hogy mindaddig, amíg Irán korlátozza nukleáris fejlesztési programját, lakossága részesülhessen az egyezség központi elemét alkotó szankcióenyhítésekben.

Irán: az USA nem teljesíti a vállalásait

Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerint "ostoba és sekélyes" volt Trump beszéde, amelyben bejelentette az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondását. Annak idején csak húzódozva egyezett bele a 2015-ös nukleáris megállapodás támogatásába, és azóta többször bírálta Washingtont amiatt, hogy nem teljesíti a megállapodásból rá háruló vállalásokat.

Hamenei az állami tévé által közvetített beszédében felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. "Most azt mondjuk, hogy fenn akarjuk tartani a megállapodást a három európai országgal, de én nem bízom bennük, mert az Egyesült Államok nélkül már kevéssé logikus a megállapodás fenntartása. Szerezzenek tőlük valódi garanciákat, mert holnap ugyanazt fogják tenni, mint amit az Egyesült Államok tett" - mondta.

Érvényben marad az alku a többi országgal?

Az Etamad című reformer napilap idézte Róháni államfő Twitter-üzenetét. "Megszabadultunk valaki rossztól, aki nem tartja tiszteletben kötelezettségeit. Az iráni atomalku érvényben marad, ha Irán érdekeit az öt (a szerződést garantáló megmaradt) állam szavatolja. Irán sokkal egységesebb, mint bármikor, ahhoz, hogy semlegesítse a törvénytelen amerikai szankciókat" - írta Róháni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×