Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.21
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán

Tovább nő a feszültség Horvátország és Szerbia között

Tovább nő a feszültség Horvátország és Szerbia között; Zágráb nemkívánatos személynek nyilvánította Aleksandar Vulin szerb védelmi minisztert, aki vasárnap részt vett volna a horvátországi szerb ortodox egyháznak a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szervezett liturgiáján - írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap.

A szerb miniszter Dragan Antonic horvátországi szerb plébános meghívására érkezett volna a Jasenovachoz közeli Mlaka településre, ahol Irinej szerb pátriárka, a szerb ortodox egyház vallási vezetője tartott istentiszteletet az évforduló alkalmából. Ezzel közel egy időben tartották Jasenovacon a központi állami megemlékezést is, amelyen részt vett Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Gordan Jandrokovic házelnök, valamint több miniszter. A horvát nemzetgyűlés védnöksége alatt tartott rendezvényt bojkottálta a zsidó és a szerb közösség, mert szerintük Horvátországban "újra életre kelt az usztasizmus", az állami vezetők pedig nem tesznek meg mindent ennek megakadályozására.

A hét közepén is volt egy komoly incidens a két ország között.

A horvát házelnök megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását, miután a szerb ultranacionalista Vojislav Seselj a belgrádi képviselőházban szidalmazta a horvát parlamenti küldöttséget, majd megtaposta a horvát zászlót. A szerbiai látogatásnak éppen az volt a célja, hogy javítsanak a két ország kapcsolatán.

A szerb védelmi miniszter szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet.

Ezt követően a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött a zágrábi szerb nagykövetségnek, amelyben Vulint nyilatkozatáért nem kívánatos személynek nyilvánította, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt.

A szerbiai hadsereg parancsnokát említeni mint olyan személyt, aki eldöntheti, ki léphet be Horvátországba, elfogadhatatlan - olvasható a szövegben.

Andrej Plenkovic szombaton újságíróknak azt mondta: elvárják, hogy az, aki Horvátországba látogat, tisztelje az országot. Hozzátette: Vulin korábbi horvátországi tartózkodásai alkalmával oda nem illő és sértő kijelentéseket tett, ezért nem biztosak abban, hogy ebben a pillanatban jó, ha szerb védelmi miniszter az országba látogat.

Vulin vasárnap a szerb közszolgálati televízióban azt mondta, hogy Zágráb megpróbálja elhallgattatni azokat, akik el akarják mondani az igazságot Jasenovacról.

"A legszörnyűbb, hogy Horvátország soha nem fogja megbánni, amit tett" - húzta alá a miniszter, aki provokációnak nevezte a horvát külügyminisztérium döntését.

A jasenovaci komplexumban, amelyet "horvát Auschwitzként" is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállam rendszerével. Szerbia ezzel szemben 600 ezer, zömében szerb áldozatról beszél.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×