eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Salisbury, 2018. március 10.Bűnügyi szakértők vizsgálódnak Szergej Szkripal korábbi orosz kettős ügynök mérgezése ügyében a dél-angliai Salisbury temetőjében 2018. március 10-én, hat nappal az után, hogy eszméletlen állapotban találtak rá a brit külső hírszerzés, az MI6 66 éves volt ügynökére és 33 éves lányára, Julijára a városban. A volt kém és lánya életveszélyes, de stabil állapotban fekszik egy salisburyi kórházban, a brit hatóságok szerint nagyon ritka idegméreggel mérgezték meg őket. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: NEIL HALL

Kis-Benedek József: a hidegháborús időkben sem volt ilyen kiutasítás-hullám a világban

Egymás után tiltják ki az orosz diplomatákat az országok a Szkripal-ügy miatt. A híradásokban sokszor hírszerzőknek vagy kémeknek nevezik őket, bár az orosz hírszerzés határozottan cáfolta, hogy azok lennének. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint is pontatlanok ezek a megnevezések.

  • Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába.
  • Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
  • London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.
  • A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát, és számos uniós és más ország, köztük az USA is hasonló lépésekhez folyamodott.

Van egy határmezsgye az információszerzés és a jogosulatlan adatszerzés között. Azt minden ország maga dönti el, hogy melyiket hogyan értékeli, és ezt törvényekbe is foglalják. A világ minden elhárító szolgálata rendelkezik olyan adatokkal, ami alapján a követségről a diplomatákat ki lehet utasítani különböző indokok alapján az országból. Ezeket az indokokat nem kell megemlíteni - mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette:

a kiutasítást lehet kérni 48 órán belül, vagy hosszabb időre is, mint ahogy most megcsinálták az oroszokkal a britek.

A szakértő szerint ezt lehet látványosan intézni, médianyilvánossággal, vagy csendben. Az utóbbi változat egy udvarias, és gáláns rendezése a problémának. "Behívják a nagykövetet, elmondják neki, hogy ezzel és ezzel az emberrel probléma van, ezért kérjük azt, hogy hívjátok haza."

Most a másik, látványos módszernek vagyunk szemtanúi, "de olyan mértékben, amilyet még nem nagyon láthattunk a történelemben. Hidegháború időszakában fordult elő hasonló, de hogy

ennyi diplomatát és ennyi országból egyszerre utasítsanak ki, erre nincs példa".

A szakértő szerint a kiutasított diplomaták nem feltétlenül kémek, de ha úgy van, abban az esetben sem kell indokolni. A kémelhárítás rendelkezik egy listával, amelyen azon nevek szerepelnek, akiknél felmerülhet a kiutasítás lehetősége, vagy van valami kétes ügy velük kapcsolatban. Ez alapján a követségek felállítanak egy sorrendet, s ez alapján döntenek a kiutasítottak köréről.

"Ebben általában benne szoktak lenni a katonai attasék, a politikával foglalkozó diplomaták,

míg a kulturális és más területről kevésbé - attól függ hány diplomata van az adott országban" - mondta Kis-Benedek József.

Elmondta: minden ország maga dönt arról, hogy honnan, kit, hány embert utasít ki. Ennek pedig egy normális és jogos következménye, hogy a másik fél is ugyanezt fogja tenni. Ilyenkor a kölcsönösség elvére nagyon figyelnek, ami azt jelenti, hogy Oroszország is ugyanennyi diplomatát küld haza - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×