Infostart.hu
eur:
371.79
usd:
338.94
bux:
141418.05
2026. november 20. péntek Jolán

Ötven év telt el a lázadások és remények éve óta - mi változott?

Az Egyesült Államok tehetetlen volt Vietnamban, eközben Berlinben, Párizsban és Mexikóban forrongott az ifjúság, Csehszlovákiában szembeszálltak Moszkvával: fél évszázad telt el 1968 óta, amely a lázadások és a gyakran meghiúsult remények éve volt - írta az évforduló kapcsán az AFP francia hírügynökség.

1961 óta és főként 1964-ben az Egyesült Államok egyre nagyobb számú katonával igyekezett segítséget nyújtani a kommunista Észak-Vietnam által támogatott partizánmozgalom, a Vietkong támadásai ellen küzdő dél-vietnami rendszernek.

Január végén, holdújévkor a Vietkong és Észak-Vietnam megtámadott több száz dél-vietnami várost, közöttük Huét és Saigont. A váratlan offenzíva megfosztotta hitelétől Lyndon Johnson elnök kormányzatát, bizonyítva, hogy egy partizánmozgalom képes szembeszállni a hatalmas amerikai háborús erőfeszítésekkel.

Március végén Johnson bejelentette, hogy részlegesen leállítják az Észak-Vietnam elleni légitámadásokat. Májusban Párizsban megkezdődtek a tárgyalások. Ezzel megkezdődött egy hosszú amerikai kivonulási folyamat, amely 1976-ban Vietnam újraegyesítésével ért véget az északiak irányítása alatt.

A hatvanas évek közepén a vietnami háború elítélése az US Go Home! (Menj haza, Amerika!) jelszót skandáló tiltakozó diákok közös álláspontja az amerikai campusokon és az európai egyetemeken.
1968-ban a tiltakozó mozgalom globálisabb méreteket öltött: a kapitalizmus klasszikus bírálatához - amelyet gyakran kísért a kommunista Kína iránti elragadtatás -, újabb követelések csatlakoztak: a szexuális szabadság, a feminizmus és a környezetvédelem. A mozgalom Olaszországot, Törökországot és Japánt érintette.

Zavargások Nyugat-Európában

Németországban a Rudi Dutschke, a baloldali diákszervezet, az SDS vezetője elleni április 11-i gyilkossági kísérlet miatt zavargások törtek ki Berlinben, majd tucatnyi más német városban.

Franciaországban a Párizs melletti Nanterre egyetemét, az agitáció fellegvárát áprilisban bezárták, de a zavargások felkelésbe torkolltak a fővárosban 11-re virradóra. Két nappal később a lázadáshoz a munkások is csatlakoztak, és több héten át általános sztrájk bénította meg az országot.

Charles de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök, akit egy időre megzavart a lázadás, május 30-án feloszlatta a nemzetgyűlést, hívei pedig még aznap hatalmas tüntetést szerveztek, és megnyerték a júniusi parlamenti választásokat.

A lázadás szele nemcsak nem csak a nyugatot csapta meg.

Kelet-Európa

Csehszlovákiában a kommunista párt élére januárban kinevezett Alexander Dubcek sajátos kísérletet tett az "emberarcú szocializmus" bevezetésére, és liberalizálta a rendszert.

Lengyelországban is "tavasz" volt márciusban, amely a kommunista rendszer által sokáig elnyomott diákság lázadásában nyilvánult meg. Miután több diákvezér zsidó volt, a hatalom antiszemita kampányba kezdett, amelynek következtében több ezren emigráltak az országból.

Lázadás a mexikói olimpián

A diáklázadások Mexikót is elérték. Október másodikán a rendvédelmi erők fiatal tüntetőket (hivatalos adatok szerint 33-at, külföldi szemtanúk szerint 200-300-at) öltek meg Mexikóvárosban.

A hatalom rendet akart rakni a mexikói fővárosban október 12-én kezdődő olimpia előtt, de ide is elért a lázadások szele: két afroamerikai olimpiai érmes, Tommie Smith és John Carlos felemelt ököllel állt fel az emelvényre, hogy tiltakozzon az afroamerikai közösséggel szembeni egyesült államokbeli bánásmód ellen.

JFK és Martin Luther King megölése

Az 1968-as esztendő tragikusnak bizonyult az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés ellen küzdők számára: április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben egy fehér fajgyűlölő meggyilkolta az 1964-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Martin Luther King afroamerikai lelkészt, polgárjogi harcost. A gyilkosság után zavargások törtek ki több amerikai nagyvárosban, így Washingtonban is.

Egy másik gyilkosság is történt az Egyesült Államokban: június 5-én Los Angelesben a demokrata párt elnökjelölt-választó gyűlésén aratott győzelme után egy palesztin közvetlen közelről agyonlőtte Robert F. Kennedyt, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccsét.

Éhségtől haldokló gyerekek

Ezen a nyáron a nigériai szakadár Biafra tartományban éhínségtől haldokló gyermekekről készült felvételek rázták meg a világot. A konfliktusnak és főként a központi hatalom ellen elrendelt blokádnak több mint egymillió halálos áldozata volt, túlnyomó többségük az éhezésbe és betegségekbe halt bele 1967 és 1969 között. Néhány francia orvosnak a helyszínen végzett munkájával kezdődött meg az újfajta humanitárius segítségnyújtás az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet 1971-ben történt megalapításával.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

  Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama egészen 372 forintig süllyedt, a dollár pedig 339 forint fölé került. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×