Infostart.hu
eur:
372.94
usd:
340.14
bux:
140276.38
2026. november 20. péntek Jolán

May: egyik fél sem kaphatja pontosan azt, amit akar

A Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatos tényekről és a Brexit-megállapodás lehetőségeiről adott számot Theresa May brit miniszterelnök az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről alkotott európai bizottsági tervezetre reagálva.

Öt alapelv megfogalmazásával kezdte Theresa May a londoni City pénzügyi központjában tartott előadását a Brexit lehetőségeiről. Aláhúzta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti megállapodásnak tiszteletben kell tartania a Brexit ügyében tartott referendum eredményét, tartósnak kell lennie, meg kell védenie a lakosság munkáját és biztonságát, egyeznie kell a szigetország jövőképével, és meg kell erősítenie az Egyesült Királyság egységét.

A brit miniszterelnök aláhúzta, hogy mind az Egyesült Királyságnak, mind az Európai Uniónak el kell fogadnia, hogy ez egy tárgyalás, egyik fél sem kaphatja pontosan azt, amit akar, ám hangot adott abbeli meggyőződésének, hogy megállapodásra juthatnak az uniós tárgyalókkal. Emellett a kormányfő egy másik tényként rámutatott, hogy azzal, hogy Nagy-Britannia elhagyja a közös piacot, megváltozik polgárai élete.

A gazdasági együttműködésről szólva Theresa May aláhúzta, hogy a már meglévő modellek, mint a Norvégia-, illetve a Kanada és az unió közötti egyezmények nem felelnek meg az Egyesült Királyság céljainak, ám visszautasította azokat a vádakat, hogy London "szemezgetni" akar az uniós tagság előnyeiből, miközben a kötelezettségeket nem akarja vállalni, hiszen – mint mondta - a világ összes szabadkereskedelmi megállapodása a résztvevők érdekeinek megfelelő mértékű piaci hozzáférést tesz lehetővé.

Ha ez szemezgetés, akkor minden kereskedelmi megállapodás szemezgetés

- fogalmazott a brit kormányfő, aki később egyértelművé tette, hogy a brit kormány minden létező szabadkereskedelmi megállapodásnál szélesebb körű együttműködésre törekszik az Európai Unióval.

Az Írország és Észak-Írország közötti szárazföldi határ szigorú ellenőrzésére vonatkozóan két lehetőséget vázolt fel a politikus. A kiválás utáni egyetlen szárazföldi határ problémájának áthidalására az európai bizottsági tervezete Észak-Írország vámunióban tartását javasolta tervezetében, ám ezt a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta a héten, e beszédében pedig egy vámügyi partnerség kialakítását vagy egy „nagyon áramvonalas” vámügyi megállapodás megkötését javasolta, amely minimalizálhatná a kereskedelmi súrlódásokat.

Emellett Theresa May bejelentette, hogy Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is díjfizető társult tagja maradhat az Európai Unió egyes kritikus fontosságú hatóságainak, főleg azoknak, amelyek egyes ágazatok biztonsági és szolgáltatási előírásainak kialakításáért és betartatásáért felelnek.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×