A Fehér Ház azt tervezi, hogy 2024 után felhagy az űrállomás közvetlen szövetségi finanszírozásával, és

átadja azt a magánszektornak.

A döntés nem jelenti azt, hogy az űrállomást fel kell számolni, elképzelhető, hogy az iparnak szüksége lehet az ISS egyes részeire vagy képességeire, így egy jövőbeli kereskedelmi platformként szolgálhat - írta az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA). "A NASA a következő hét évben kiterjeszti nemzetközi és kereskedelmi kapcsolatait, hogy biztosítsa a folyamatos emberi hozzáférést és jelenlétet az alacsony Föld körüli keringési pályán" - tette hozzá a szervezet.

Hétfőn nyilvánosságra kerülő, 2019-es költségvetési tervezetéhez a NASA 150 millió dollárt (több mint 38 milliárd forintot) kér a kormánytól. Ezt az összeget évente növelné, hogy kifejleszthesse a szükséges kereskedelmi kapacitásokat, és az átadásig működőképessé tegye azokat.

Bár az ISS privatizációjának mikéntjéről nem derültek ki részletek, már most többen bírálták a terveket, főleg annak fényében, hogy az Egyesült Államok eddig csaknem 100 milliárd dollárt (körülbelül 25500 milliárd forintot) költött az űrállomás megépítésére és működtetésére.

Ted Cruz, Texas szövetségi állam republikánus szenátora azt mondta, reméli, hogy az ISS állami támogatásának megszüntetéséről szóló hírek "annyira alaptalannak bizonyulnak majd, mint a jetiről szóló történetek".

"Az egyik legostobább dolog, amit tehetsz, az az, hogy törlöd azokat a programokat, amelyekbe milliárdokat öltél, amikor még sokáig hasznukat vehetnéd" - mondta.

Az ISS kutatási, nem pedig nyereségmaximalizálási céllal készült - mutatott rá Andrew Rush, az űrállomáson 3D nyomtatási technológiával tárgyakat készítő Made In Space vezérigazgatója.

A tervekhez a nemzetközi partnereknek is lesz egy-két szavuk - hívta fel a figyelmet egy másik szakértő, Frank Slazer.

A Nemzetközi Űrállomás "mindig is egy nemzetközi építmény lesz, amelyhez az amerikai kormány részvételére és a nemzetközi együttműködésre egyaránt szükség van" - tette hozzá.

Az űrállomás üzemeltetésében 16 ország vesz részt: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az Európai Űrügynökség (ESA) 11 tagállama.