eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Oroszország a harmadik világháborút kockáztatná, ha megtámadná a Baltikumot

Oroszország a harmadik világháborút kockáztatná, ha megtámadná a Baltikumot

Az InfoRádió által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő cáfolta azokat az információkat, amelyek a német sajtóban, hírszerzési információkra hivatkozva jelentek meg arról, hogy a szeptemberi orosz hadgyakorlat a balti államok lerohanásának próbája volt.

Oroszországnak két számottevő ereje maradt meg: a katonai erő, valamint a kőolaj és földgáz – mondta az InfoRádiónak Nógrádi György.

„Ez az Oroszország nem az, ami valaha a Szovjetunió volt”

– tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Hagyományos fegyvereserő tekintetében lemaradt a NATO-tól, de gyors ütemben fegyverkezik. Az országnak jelenleg 2750 harckocsija van, míg a NATO-nak 7500 – emelte ki. Szerinte, amikor a sajtó azt prognosztizálja, hogy Oroszország lerohanja a Baltikumot, annak politikai és nem szakmai motivációi vannak.

Bár a közép-európai országok hadi technikája jelentős részben az egykori Szovjetunióból származik, a rendszerváltás óta eltelt több mint 27 év alatt ezek az államok fokozatosan cserélték le ezeket, döntő többségük már a nyugati technikát vásárolja – magyarázta Nógrádi György.

Az Egyesült Államoknak jelenleg 177 országban 800 katonai bázisa van,

így körbe van véve Európa perifériái és Oroszország déli része is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Amerika rakétavédelmi rendszereket is kiépített, és hagyományosan haderőt tart az orosz határoknál, amely a NATO-orosz alapszerződésbe ütközik. Ráadásul egyre több erőt állomásoztat a volt szocialista országokban azzal a céllal, hogy politikai és katonai nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Nógrádi György hangsúlyozta: a szeptemberi – fehéroroszokkal közös – orosz hadgyakorlatban akkora erő vett részt, mely

fizikailag képtelen lenne a három balti ország elfoglalására.

A NATO és Oroszország közötti megállapodás azt tartalmazza, hogy a felek bármikor átmehetnek a másik fél területére megnézni a gyakorlatot, ez most is megtörtént. Bár Oroszország nyugati részén, a Baltikum határához közel hajtották végre, a hadgyakorlat nem veszélyeztette a térség függetlenségét – tette hozzá.

A szakértő szerint meg lehet lepni a NATO-t, hiszen amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, a szövetség hírszerzése nem értesült róla időben, hiszen Oroszországban minden hálózaton keresztül történő kommunikációt letiltottak, mindent kézzel vagy írógépen írtak, és futárral továbbították az üzeneteket – mondta Nógrádi György.

Ha megtámadnának egy NATO-tagállamot, az a harmadik világháború kitörését jelentené

– véli a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×