A berlini kongresszuson a küldöttek hat órán keresztül tartó, és a párt közleménye szerint "intenzív és tiszteletteljes vita" után nagy többséggel megszavazták az elnökség indítványát, amely szerint

úgynevezett nyílt végű, nem feltétlenül az SPD kormányra lépésére irányuló tárgyalást kell folytatni a CDU/CSU-val.

A folyamat végeredménye így egy újabb nagykoalíció, egy CDU/CSU-s kisebbségi kormány szociáldemokrata külső támogatása, de akár előrehozott választás is lehet.

Martin Schulz pártelnök beszédében hangsúlyozta: "nem muszáj mindenáron kormányoznunk, de nem is szabad mindenáron azt akarni, hogy ne kormányozzunk". Az a döntő, hogy a párt mit tud érvényesíteni programjából, elképzeléseiből - mondta.

"Európai egyesült államok"

Martin Schulz pártja csütörtökön kezdődött berlini kongresszusán elmondott beszédében felidézte, hogy az SPD 1925-ben meghirdetett, úgynevezett heidelbergi alapprogramjában jelölte ki célnak az "európai egyesült államok" megteremtését.

Ez "konkrétan azt jelenti, hogy meg kell adnunk Európának legalább a belbiztonság és a külső biztonság, az adó- és a monetáris politika, az adóparadicsomok elleni harc, a menekültpolitika és a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén mindazokat az eszközöket, amelyekre Európának szüksége van a cselekvőképességhez" - fejtette ki az SPD elnöke.

A nyilatkozattal kapcsolatban megszólalt Angela Merkel, elmondva, hogy szerinte hogyan kellene változtatni az EU-n. A beszédben elhangzottakat élesen bírálta a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU). E két témáról cikkünk itt olvasható.

Alacsonyabb támogatottság

A tisztújítás során megerősítette Martin Schulzot az elnöki tisztségben az SPD kongresszusa. A tisztségért egyedüli jelöltként induló Martin Schulzra a 620 érvényesen szavazó küldött közül 508-an voksoltak, ami 81,94 százalékot jelent.

A politikus idén márciusban vette át a párt vezetését, akkor 100 százalékos támogatottsággal választották meg elnöknek.

Martin Schulz a kongresszuson elmondott beszédében bocsánatot kért a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elszenvedett kudarcért. Szavai szerint a történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékos választási eredmény "keserű vereség" a német szociáldemokratáknak.

A 81,94 százalékos támogatottság történelmi távlatban gyengének számít az SPD-nél, ahol rendszerint 90 százalék feletti eredménnyel választanak elnököt, vagy erősítik meg a párt vezetőjét tisztségében.