A londoni gazdasági napilap online kiadásán hétfőn megjelent írás szerint Magyarországon "keleti nyitásként", Lengyelországban "óriási lehetőségként" méltatják az eseményt, az EU diplomáciai köreiben viszont attól félnek, hogy Peking igyekszik a maga javára kiaknázni az Európai Unión belüli kelet-nyugati feszültséget.

A 16 közép- és kelet-európai ország és Kína együttműködésének ösztönzője az, hogy Kína képes olyan út-, vasút-, erőművi és egyéb infrastrukturális beruházások finanszírozására, amelyekre a térség egyes szegényebb gazdaságainak szükségük van, ám Kína most már nyíltan kiterjeszti tevékenységét stratégiai és politikai területekre is, bizalmatlanságot keltve az EU-n belül meghatározó súlyú nyugat-európai hatalmak némelyikében - áll a Financial Times írásában.

A lap idéz egy EU-diplomatát, aki az ügy "érzékeny mivolta miatt névtelenséghez ragaszkodva" kijelentette: a 16+1-es "szubregionális megközelítés" komoly gyanakvást kelt nem csupán Brüsszelben, de számos uniós tagország fővárosában is.

Egy másik, szintén névtelenséget kérő magas rangú EU-diplomata szerint a 16+1 csoport "sok mindennel foglalkozik", olyasmikkel is, amelyek EU-hatásköröket érintenek, vagy olyan területekkel, amelyeken már létezik külön EU-kínai kezdeményezés, és "egyelőre csak a jéghegy csúcsát látjuk".

A Financial Times szerint a budapesti csúcstalálkozó is jelzi, hogy "Peking csillaga emelkedőben van a közép- és kelet-európai országokban".