A portál beszámolója szerint Lilija Hrinevics az új oktatási törvényről szombaton Beregszászon tartott szakmai fórumon azt mondta, hogy a jogszabálynak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét sok mítosz övezi, és azt politikai célokra használják fel. Emlékeztetett arra, hogy a törvény "nyelvi" cikkelyével kapcsolatban van a legtöbb félreértés a nemzetiségek körében.

"Nem igaz, hogy a nemzetiségi iskolák bezárásáról van szó.

Amit a cikkely valóban megváltoztat, az az, hogy az 5. osztálytól növeli az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát, és ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be" - mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy neki csak a cikkely 4. pontjával kapcsolatban vannak kételyei, amely kimondja, hogy az 5. osztály után csupán néhány tantárgy oktatható anyanyelven. Jelezte, erről vitát kezdeményez a parlamentben, ahol a nyelvi sajátosságokat figyelembe vevő különböző oktatási modelleket fog javasolni.

A tárcavezető hangsúlyozta, ha a magyar iskolák tanulói az érettségiző 11. osztályig kizárólag magyarul tanulnak, akkor nem lehetséges, hogy megfelelő szintű ukrán nyelvoktatást kapjanak. A tantárgyak többségét azonban magyar nyelven fogják tanítani - mondta, megjegyezve, hogy a szülők választhatnak, magyar vagy ukrán oktatási nyelvű iskolába íratják-e a gyermeküket.

A miniszter kifejtette, "egyesek szerint szűkítjük a jogokat, amikor néhány tantárgyat ukránul akarunk oktatni, én pedig azt állítom, hogy mi bővítjük a jogokat". Az államnyelv ismerete nélkül az iskolák végzőseinek szűkösek a lehetőségeik a szakmai kiteljesedést, állami szolgálatba lépést, sőt bizonyos orvosi segítség igénybe vételét illetően is - tette hozzá Lilija Hrinevics, közölve, hogy a magyar iskolák számára új módszert dolgoznak ki, tankönyveket és didaktikus anyagokat készítenek az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása érdekében.

A miniszter Beregszászon tett kijelentéseire reagálva Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke szombaton a többi között elmondta: a korábbiakhoz képest semmi nem változott, Lilija Hrinevics a magyar iskolák vezetőinek azt magyarázta, hogy az ukrán állam milyen felelősséget érez a gyermekek iránt, ezért mindenkinek meg akarja adni a jogot, hogy ukránul tanulhasson.

"Mi is kiálltunk saját véleményünk mellett, miszerint az oktatási törvény 7. cikkelyével az a legnagyobb baj, hogy alkotmányellenes, törvényellenes, kisebbségi jogokat von meg, és eddig meglévő lehetőségektől fosztja meg a szülőket és diákokat" - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ilyen alapokra nem lehet építkezni, mert az építmény összeroskad.

Az ukrán oktatási miniszter kétnapos munkalátogatást tett Kárpátalján, amelynek során Ungváron és Beregszászon az új oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit ismertetette kárpátaljai magyar vezetőkkel és a megye magyar iskoláinak igazgatóival.