A csaknem 40 oldalas dokumentumban a menedékkérők szerbiai és magyarországi helyzetét értékelte Bocek a két országban tett júniusi látogatása alapján. Az illetékes több szerbiai befogadóközpontot felkeresett, ahogyan a röszkei és a tompai tranzitzónát is, illetve találkozott a helyi hatóságok és a civil társadalom képviselőivel.
A helyzetértékelésben kiemelte:
a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele a "de facto szabadságvesztés" aggályát veti fel a magyarországi tranzitzónákban.
Sürgősen megoldást kell találni arra a problémára, hogy az új magyar szabályozás értelmében kiskorúakat, köztük 14 és 18 év közötti, kísérő nélküli gyerekeket is fogva tartanak az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére - olvasható a jelentésben, amelyben hatékony gyámsági rendszer felállítását javasolták minden kísérő nélküli gyerek számára.
Mint írta, ilyen esetekben is elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani, valamint mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy pusztán a migrációs státusuk miatt megfosszák szabadságuktól a menekült és migráns gyerekeket, alternatív megoldásokat kell kidolgozni.
Fontos emellett, hogy a magyar hatóságok minden érkező számára garantáljanak tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, és hozzanak létre biztosítékokat az emberek automatikus visszaküldése ellen - húzta alá a különmegbízott.
Bocek kielégítőnek találta a magyarországi tranzitzónák tisztaságát, ugyanakkor arról számolt be, hogy látogatása idején többek szerint is elviselhetetlen volt a hőség a konténerekben, egyesek pedig kevesellték az élelmiszer mennyiségét.
A szerbiai helyzetről szóló fejezetben méltatták a helyi hatóságok "példás" erőfeszítéseit, azonban rámutattak, hogy könnyíteni kell a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, javítani kell az életkörülményeket a táborokban, erősíteni kell a gyámsági rendszert, továbbá fokozottabb fellépésre van szükség az embercsempész-hálózatok ellen. Emellett megoldást kell találni a menekültek és migránsok jogainak garantálására arra az esetre, amennyiben a tervezettnél hosszabb ideig kell majd az országban maradniuk, minthogy a korábbiaknál már kisebb az esélye annak, hogy belátható időn belül eljutnak Nyugat- vagy Észak-Európába.