Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A mozgósítás volt a cél az osztrák kampányzárókon

A választásra jogosultak részvételre buzdítása határozta meg az ausztriai közbeszédet szombaton, egy nappal az előrehozott parlamenti választás előtt.

"Menj el és szavazz!" - volt olvasható Bécs belvárosában, a turista- és kampányforgatagban egy óriásplakáton a parlament közvetlen közelében.

Erre szólította fel a 6,4 millió választásra jogosultat Alexander Van der Bellen államfő is a hét közepén közzétett videoüzenetében.

"Közösen döntünk ezen a vasárnapon arról, milyen irányba haladjon országunk. (...) A lakosság a politikától vár válaszokat korunk és jövőnk sürgető kérdéseire" - fogalmazott.

Tekintettel arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint még az utolsó napokban is sok volt az olyan választó, aki bizonytalan, nem döntötte el, kire adja szavazatát, a vasárnapi voksoláson induló pártok vezető politikusai is azon fáradoztak, hogy meggyőzzék az embereket a részvétel fontosságáról.

Az előrejelzések tanúsága szerint a szavazókra a kampány heteiben jobban hatottak azok az aggodalmak, amelyek az elmúlt két évben a nemzetközi migrációs válság miatt keletkeztek, mint a hagyományos választási témák, például a munkahelyteremtés, az adóterhek csökkentése és a szociális igazságosság.

A bevándorlás problematikája a kormányzó nagykoalíció válságában is kulcsszerepet játszott, a migráció korlátozása lényegében szakítópróbának bizonyult az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) együttműködésében. A felmérések szerint a kampányban is azok a pártok bizonyultak sikeresebbnek, amelyek szigorúbb bevándorláspolitikát helyeztek kilátásba.

A választási elemzők az ÖVP és a bevándorlóellenes jelszavaktól sem mentes kampányt folytató Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalícióját tartják a legvalószínűbbnek, és az ÖVP-t vezető, markánsan politizáló Sebastian Kurzot jövendő kancellárnak. Az eddigi legerősebb párt, az SPÖ viszont óv ettől a szövetségtől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez a két párt egyszer már magához ragadta a hatalmat, és az negatív következményekkel járt az országra.

Bár az Európai Unió központi intézményei nem szólnak bele a tagországok nemzeti választásaiba, Brüsszelben sem felejtették el, hogy a 2000-es évek elején az ÖVP-FPÖ koalíció súlyos kérdéseket vetett fel az európai értékek tiszteletben tartásával kapcsolatban.

Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője mindazonáltal egy szombati lapinterjúban úgy nyilatkozott, most "kivitelezhető" ennek a két pártnak a koalíciója, ha az FPÖ egyértelműen kiáll az uniós együttműködés mellett.

Egyes osztrák pártok a kampányban arra is hivatkoztak, hogy az FPÖ egy "Öxiten", Ausztria EU-ból való kilépésén munkálkodik, a szabadságpárt azonban hivatalosan nem beszél erről. Kurz pedig maga is állást foglalt amellett, hogy az EU központi szerepét korlátozni kell azokra a feladatokra, amelyeket csak ezen a szinten lehet elvégezni.

A pártok szinte mindegyikének programjában vezető helyet kapott az a felismerés, hogy az ország politikájában irányt kell változtatni, a legnagyobb hatást azonban az elemzések szerint ezen a téren Kurz váltotta ki.

A 31 éves néppárti kancellárjelölt szókimondó, határozott fellépésével, a lakosság aggodalmainak leginkább megfelelni látszó politikai törekvéseivel az előzetes felmérések szerint sok szavazót maga mellé állított, és a szabadságpárt túlzott előretörésének is elejét tudta venni azzal, hogy a migráció korlátozására épülő retorikájában nyoma sincs az idegengyűlöletnek, a rasszizmusnak.

Az idei kampány újszerűnek mutatkozott abban is, hogy utolsó szakaszában a választási harc durvává és személyeskedővé vált, a vezető pártok a kölcsönös vádaskodások szerint a Facebookon és más internetes közösségi oldalakon egymást próbálták lejáratni esetenként nem tisztességes eszközökkel. Kurzot például egy Facebook-oldalon Soros György bevándorláspárti segítőjeként állították be.

A vasárnapi szavazáson kulcskérdés lehet a választói részvétel, ezért követtek el a pártok mindent még az előző napon is azért, hogy a jogosultak - a 16. életévüket betöltött osztrák állampolgárok - elmenjenek szavazni, segítsenek dönteni arról, hogy milyen koalíció alakuljon meg. A szavazatok függvényében ugyanis a nagy pártok szövetkezése mellett olyan koalíciós forgatókönyvek is szóba kerülhetnek, amelyekben a parlamentbe kerülő kisebb erők - a Zöldek, a Pilz Listája vagy a liberális NEOS (Új Ausztria) - kulcsszerepet kapnak.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×