Infostart.hu
eur:
373.95
usd:
340.13
bux:
138302.93
2026. november 20. péntek Jolán
Hatalmas kérdés megválaszolása vár Németországra

Hatalmas kérdés megválaszolása vár Németországra

Az Angela Merkel mögött álló pártszövetség jelentős előnye miatt a hétvégi német választás után minden bizonnyal a jelenlegi kancellár kezdheti meg negyedik ciklusát. A kérdés csak a lehetséges koalíciós partner. A Martin Schulz vezette szociáldemokraták valószínűleg ellenzékben maradnak.

Az Institut für Demoskopie Allensbach felmérése alapján az elmúlt négy évben

szinte az összes német párt vesztett a támogatottságából.

Ez alól csak két kivétel van: a liberális szabad demokraták, illetve a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországért. Utóbbi a 2013-as 3,5 százalékát tornászta fel 10 százalékra, míg az FDP 6-ról 11 százalékra növelte táborát.

Az intézet projektvezetője a német nagykövetségen tartott előadásában arról számolt be, hogy a kormányzó CDU/CSU pártszövetség 36,5 százalékon, míg a Martin Schulz fémjelezte SPD 22 százalékon áll. Thomas Petersen egyik lehetőségként egy újabb nagykoalíciót is felvázolt, ennek azonban jelenleg nem sok az esélye.

Fóris György, a Bruxinfo elemzője szerint azért is lesz

fontos, hogy melyik párt lesz Angela Merkel leendő koalíciós partnere,

mert az Németország európai uniós politikáját is befolyásolja. (Kiss J. László egyetemi tanár is erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.)

"Ha a liberálisok kerülnek Merkel mellé újra, egy ciklus kihagyása után, koalíciós partnernek, annak lehet az a következménye, hogy fékezni fognak, mert ők sok kérdésben inkább németül gondolkodnak, és nem akarnak transzferuniót, ahol a német költségvetési pénzek nagyon közvetlenül át tudnak áramlani" - mondta a szakértő.

A Demoskopie Intézet is a kereszténydemokrata–liberális koalíciót valószínűsíti leginkább, ami most az összes szavazat felét jelenti. A pártok színei alapján Thomas Petersen „Jamaica-koalíciónak” nevezte azt a formációt, amikor ehhez a szövetséghez a Zöldek is csatlakoznának a maguk 8 százalékával. A szövetségi parlamentben akkor már biztosabb lenne a kormányzó erők többsége.

Érdekes adatokat mutatott Martin Schulz támogatottsága is. Az Európai Parlament elnöki posztját feladó szociáldemokrata politikus szabályosan berobbant a német politikába, majd meredeken ment lefelé a támogatottsága. Idén májusban volt az a fordulópont, amikor egyre többen kezdték azt gondolni, nem lenne jó, ha ő lenne az új kancellár. Intelligenciáját tekintve 46 pontot kapott Merkel 82 pontjával szemben. Viszont öt és félszer lendületesebbnek tartják Schulzot, mint a hivatlban lévő kancellárt.

A felmérés alapján az elmúlt négy évben jelentősen átpolitizálódott a német társadalom. A menekültválság csúcspontja a szemükben is 2015 ősze. Két évvel ezelőtt súlyos problémának tartották, majd a magyar-szerb határzárat követően csökkent ennek a jelentősége. 2016 elejétől pedig - tehát már az EU-török megállapodás előtt –

meredeken elkezdett lefelé menni a migrációtól való félelem, annak ellenére,

hogy mintegy egymillió menekült érkezett hozzájuk.

Ezzel együtt a németeket még így is jobban érdekli a menekülthelyzet, mint például a saját családjuk, vagy az, hogy hova menjenek nyaralni. A Demoskopie adatai szerint az időjárás után Donald Trump tevékenysége izgatja őket a leginkább. Négy évvel ezelőtt csak a hetedik helyen álltak a politikai kérdések, akkor a család, az egészég, a sport vagy az utazás is megelőzte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×