A szárazföldön élő embernek furcsának tűnik, hogy a tudósok 1-2 Celsius fokos vízmelegedésnél kongatják a vészharangot, hiszen számunkra ez szinte észre sem vehető – mondta a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke. Németh Szabolcs hozzátette, mi azt szoktuk meg itt Magyarországon, hogy télen mínusz tíz fok van, nyáron pedig plusz harminc, tehát akár negyven fokot is változhat a hőmérséklet. A tengerek azonban nem így működnek.
„Kiegyensúlyozott a hőmérsékletük. Vannak benne olyan élőlények, amelyek egész életükben csak egy-két fokos hőmérséklet-változást viselnek el, számukra a fél- vagy egyfokos melegedés óriási problémát jelenthet.”
A következményekről szólva a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke elmondta, azok az élőlények, amelyeknek a normális élettere az Északi-tengertől délebbre, melegebb vizekben van, előrébb fognak jönni.
„Nemrégiben Cipruson búvárkodtam és megdöbbenve láttam a Vörös-tengerben őshonos halfaj, a tűzhalak megjelenését, amelyek abszolút nem illenek bele az ökoszisztémába. Az a probléma az új fajokkal, hogy az őshonos ragadozók nincsenek felkészülve rájuk, így el tudnak szaporodni.”
Németh Szabolcs hangsúlyozta, az Északi-tengeren is megjelenhetnek új halfajok és az őshonos tőkehalak ivadék- és táplálékállományának pusztításával komoly katasztrófát okozhatnak, hozzátéve, hogy a tőkehalaknak a tóhalászat miatt egyébként is rohamosan csökken az egyedszáma.
„Hőmérséklet szempontjából a trópusi állatok úgynevezett szűktűrésűek. Az Északi-tengernél a téli és a nyári hőmérséklet között 8-10 fok különbség is lehet, ami a trópusi óceánokban elképzelhetetlen. Ezért
a trópusi óceánok melegedése drasztikusabb és gyorsabb változást eredményez.”
A hideg vizes tengereknél a sarki jégtakaró olvadása fog problémát okozni – fűzte hozzá a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke. Édesvíz kerül az óceánokba, ami megakadályozza az áramlások kialakulását. Ez pedig óriási vízkörzés-problémákat gerjeszthet, ami viszont mindenkire, a tengeri élőlényeken túl ránk is ki fog hatni – figyelmeztetett Németh Szabolcs.
