Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet.

A BruxInfo főszerkesztője, Gyévai Zoltán emlékeztetett, hogy a magyar kormány három fő érvrendszert sorakoztatott fel.

„Az egyik a tanácsi határozat jogalapját vitatta.

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat az EU szerződés olyan cikkelyére támaszkodott, ami a szolidaritásról szólt, nem pedig a migrációs rendelkezésekről. Az Európai Bíróság szerint, mivel vészhelyzet volt Olaszországban és Görögországban, helyesen jártak el az előterjesztők.”

A második magyar érv az volt, hogy eljárási jogi hibákat tartalmaz a döntés,

arra hivatkoztak, hogy jogi aktusról lévén szó, konzultálni kellett volna az Európai Parlamenttel, sőt a nemzeti parlamenteket is meg kellett volna kérdezni – mondta a Bruxinfó főszerkesztője.

„Ezt az érvet is lesöpri az Európai Bíróság, azt mondja, hogy a szerződés ezen része nem említ konkrétan jogi aktust, ezért nem minősül annak, így a magyar és szlovák érvek nem állják meg a helyüket.”

A harmadik, politikailag fontosabb érv szerint Magyarország és Szlovákia azzal is támadta a határozatot, visszamenőleg, hogy

a tagállamok által hozott döntésről utólag kiderült, nem volt alkalmas a probléma megoldására

– mondta a Bruxinfó főszerkesztője. Gyévai Zoltán hozzátette, a 120 ezer menedékkérőből jó, ha 25 ezret át tudtak helyezni.

„Az Európai Bíróság ezt úgy ítélte meg, hogy akkor ezt nem lehetett látni, és visszamenőlegesen egyébként sem lehet véleményt alkotni.

Visszapasszolták a labdát a két ország térfelére.”

Fellebbezési lehetőség nincs, az ítéletet végre kell hajtani – mondta Gyévai Zoltán. Viszont a magyar külügyminiszter arra utalhatott, hogy a témának még vannak elvarratlan jogi szálai, amelyek esetleg újabb jogi beadványok előtt nyithatják meg az utat – mondta a Bruxinfó főszerkesztője.

„Kérdés, hogy mi történik azután, hogy a kötelező áthelyezésre szóló, átmeneti, két évre szóló döntés szeptember 26-án lejár. Jogi kötelezettségük van a tagállamoknak, amelyek egyébként nem hajtották végre teljesen a döntést. Ez nyitott kérdés, még nincs válasz. Lehet, hogy erre célzott a külügyminiszter. És lehet, hogy egy újabb beadvány azt fogja feszegetni, végre kell-e hajtani.”

Másik probléma, hogy hogyan kell végrehajtani – tette hozzá Gyévai Zoltán. A Bruxinfó főszerkesztője hozzátette, ezzel a kérdéssel az Európai Bizottság már foglalkozik, hiszen elindult egy kötelezettségszegési eljárás, ami a második szakaszban van Magyarországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal szemben.

„Nagyon úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság elé fogják vinni az ügyet, ősszel, és akkor a bíróság nem nagyon foglalhat el más álláspontot.”

További részletek az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorában, este 7 órától.